Megoldás a(z) x változóra
x=-7
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=6 ab=-7
Az egyenlet megoldásához x^{2}+6x-7 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x-1\right)\left(x+7\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=1 x=-7
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+7=0.
a+b=6 ab=1\left(-7\right)=-7
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-7 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-x\right)+\left(7x-7\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+6x-7) \left(x^{2}-x\right)+\left(7x-7\right) alakban.
x\left(x-1\right)+7\left(x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(x-1\right)\left(x+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-7
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+7=0.
x^{2}+6x-7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-7\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-7\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+28}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -7.
x=\frac{-6±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 28.
x=\frac{-6±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 8.
x=1
2 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -6.
x=-7
-14 elosztása a következővel: 2.
x=1 x=-7
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+6x-7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+6x-7-\left(-7\right)=-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
x^{2}+6x=-\left(-7\right)
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+6x=7
-7 kivonása a következőből: 0.
x^{2}+6x+3^{2}=7+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=7+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=16
Összeadjuk a következőket: 7 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=16
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=4 x+3=-4
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}