Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x^{2}+6x-2=2
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}+6x-2-2=2-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
x^{2}+6x-2-2=0
Ha kivonjuk a(z) 2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+6x-4=0
2 kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-4\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-4\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+16}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-6±\sqrt{52}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 16.
x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 52.
x=\frac{2\sqrt{13}-6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{13}.
x=\sqrt{13}-3
-6+2\sqrt{13} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{13}-6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{13} kivonása a következőből: -6.
x=-\sqrt{13}-3
-6-2\sqrt{13} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{13}-3 x=-\sqrt{13}-3
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+6x-2=2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+6x-2-\left(-2\right)=2-\left(-2\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x^{2}+6x=2-\left(-2\right)
Ha kivonjuk a(z) -2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+6x=4
-2 kivonása a következőből: 2.
x^{2}+6x+3^{2}=4+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=4+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=13
Összeadjuk a következőket: 4 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=13
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{13}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=\sqrt{13} x+3=-\sqrt{13}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{13}-3 x=-\sqrt{13}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
x^{2}+6x-2=2
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}+6x-2-2=2-2
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
x^{2}+6x-2-2=0
Ha kivonjuk a(z) 2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+6x-4=0
2 kivonása a következőből: -2.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-4\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-4\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+16}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-6±\sqrt{52}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 16.
x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 52.
x=\frac{2\sqrt{13}-6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2\sqrt{13}.
x=\sqrt{13}-3
-6+2\sqrt{13} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{13}-6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±2\sqrt{13}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{13} kivonása a következőből: -6.
x=-\sqrt{13}-3
-6-2\sqrt{13} elosztása a következővel: 2.
x=\sqrt{13}-3 x=-\sqrt{13}-3
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+6x-2=2
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+6x-2-\left(-2\right)=2-\left(-2\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
x^{2}+6x=2-\left(-2\right)
Ha kivonjuk a(z) -2 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+6x=4
-2 kivonása a következőből: 2.
x^{2}+6x+3^{2}=4+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=4+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=13
Összeadjuk a következőket: 4 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=13
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{13}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=\sqrt{13} x+3=-\sqrt{13}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{13}-3 x=-\sqrt{13}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.