Megoldás a(z) x változóra
x=-3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=6 ab=9
Az egyenlet megoldásához x^{2}+6x+9 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,9 3,3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 9.
1+9=10 3+3=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(x+3\right)\left(x+3\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
\left(x+3\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-3
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x+3=0.
a+b=6 ab=1\times 9=9
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+9 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,9 3,3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 9.
1+9=10 3+3=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(x^{2}+3x\right)+\left(3x+9\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+6x+9) \left(x^{2}+3x\right)+\left(3x+9\right) alakban.
x\left(x+3\right)+3\left(x+3\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x+3\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+3 általános kifejezést a zárójelből.
\left(x+3\right)^{2}
Átírjuk kéttagú kifejezés négyzetére.
x=-3
Az egyenlet megoldásához elvégezzük ezt a műveletet: x+3=0.
x^{2}+6x+9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 9}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 9}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36-36}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-6±\sqrt{0}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és -36.
x=-\frac{6}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
\left(x+3\right)^{2}=0
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{0}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=0 x+3=0
Egyszerűsítünk.
x=-3 x=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
x=-3
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}