x ^ { 2 } + 5 x - 14 \quad \text { 2 } \quad 3 x ^ { 2 } + 20 x + 25
Kiértékelés
25+25x-83x^{2}
Szorzattá alakítás
-83\left(x-\frac{25-5\sqrt{357}}{166}\right)\left(x-\frac{5\sqrt{357}+25}{166}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+5x-28\times 3x^{2}+20x+25
Összeszorozzuk a következőket: 14 és 2. Az eredmény 28.
x^{2}+5x-84x^{2}+20x+25
Összeszorozzuk a következőket: 28 és 3. Az eredmény 84.
-83x^{2}+5x+20x+25
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -84x^{2}. Az eredmény -83x^{2}.
-83x^{2}+25x+25
Összevonjuk a következőket: 5x és 20x. Az eredmény 25x.
factor(x^{2}+5x-28\times 3x^{2}+20x+25)
Összeszorozzuk a következőket: 14 és 2. Az eredmény 28.
factor(x^{2}+5x-84x^{2}+20x+25)
Összeszorozzuk a következőket: 28 és 3. Az eredmény 84.
factor(-83x^{2}+5x+20x+25)
Összevonjuk a következőket: x^{2} és -84x^{2}. Az eredmény -83x^{2}.
factor(-83x^{2}+25x+25)
Összevonjuk a következőket: 5x és 20x. Az eredmény 25x.
-83x^{2}+25x+25=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-25±\sqrt{25^{2}-4\left(-83\right)\times 25}}{2\left(-83\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-25±\sqrt{625-4\left(-83\right)\times 25}}{2\left(-83\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 25.
x=\frac{-25±\sqrt{625+332\times 25}}{2\left(-83\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -83.
x=\frac{-25±\sqrt{625+8300}}{2\left(-83\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 332 és 25.
x=\frac{-25±\sqrt{8925}}{2\left(-83\right)}
Összeadjuk a következőket: 625 és 8300.
x=\frac{-25±5\sqrt{357}}{2\left(-83\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 8925.
x=\frac{-25±5\sqrt{357}}{-166}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -83.
x=\frac{5\sqrt{357}-25}{-166}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-25±5\sqrt{357}}{-166}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -25 és 5\sqrt{357}.
x=\frac{25-5\sqrt{357}}{166}
-25+5\sqrt{357} elosztása a következővel: -166.
x=\frac{-5\sqrt{357}-25}{-166}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-25±5\sqrt{357}}{-166}). ± előjele negatív. 5\sqrt{357} kivonása a következőből: -25.
x=\frac{5\sqrt{357}+25}{166}
-25-5\sqrt{357} elosztása a következővel: -166.
-83x^{2}+25x+25=-83\left(x-\frac{25-5\sqrt{357}}{166}\right)\left(x-\frac{5\sqrt{357}+25}{166}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{25-5\sqrt{357}}{166} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{25+5\sqrt{357}}{166} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}