Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=4 ab=-45
Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) x^{2}+4x-45 kifejezést a(z) x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,45 -3,15 -5,9
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -45.
-1+45=44 -3+15=12 -5+9=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(x-5\right)\left(x+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=5 x=-9
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x-5=0 és x+9=0.
a+b=4 ab=1\left(-45\right)=-45
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-45 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,45 -3,15 -5,9
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -45.
-1+45=44 -3+15=12 -5+9=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 4.
\left(x^{2}-5x\right)+\left(9x-45\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+4x-45) \left(x^{2}-5x\right)+\left(9x-45\right) alakban.
x\left(x-5\right)+9\left(x-5\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 9 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x-5\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=-9
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x-5=0 és x+9=0.
x^{2}+4x-45=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-45\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-45\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+180}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -45.
x=\frac{-4±\sqrt{196}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 180.
x=\frac{-4±14}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±14}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 14.
x=5
10 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±14}{2}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -4.
x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x=5 x=-9
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+4x-45=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+4x-45-\left(-45\right)=-\left(-45\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 45.
x^{2}+4x=-\left(-45\right)
Ha kivonjuk a(z) -45 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+4x=45
-45 kivonása a következőből: 0.
x^{2}+4x+2^{2}=45+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=45+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=49
Összeadjuk a következőket: 45 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=49
A(z) x^{2}+4x+4 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{49}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=7 x+2=-7
Egyszerűsítünk.
x=5 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}