Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x^{2}+4x-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
a+b=4 ab=-5
Az egyenlet megoldásához x^{2}+4x-5 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x-1\right)\left(x+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=1 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+5=0.
x^{2}+4x-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
a+b=4 ab=1\left(-5\right)=-5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-x\right)+\left(5x-5\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+4x-5) \left(x^{2}-x\right)+\left(5x-5\right) alakban.
x\left(x-1\right)+5\left(x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(x-1\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a x+5=0.
x^{2}+4x=5
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x^{2}+4x-5=5-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
x^{2}+4x-5=0
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}-4\left(-5\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±\sqrt{16-4\left(-5\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
x=\frac{-4±\sqrt{16+20}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5.
x=\frac{-4±\sqrt{36}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{-4±6}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±6}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 6.
x=1
2 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±6}{2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -4.
x=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
x=1 x=-5
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+4x=5
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+4x+2^{2}=5+2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+4x+4=5+4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x^{2}+4x+4=9
Összeadjuk a következőket: 5 és 4.
\left(x+2\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}+4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+2\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+2=3 x+2=-3
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.