Megoldás a(z) x változóra
x = -\frac{5}{2} = -2\frac{1}{2} = -2,5
x=-\frac{1}{2}=-0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+3x+\frac{5}{4}=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\times \frac{5}{4}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) \frac{5}{4} értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-3±\sqrt{9-4\times \frac{5}{4}}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x=\frac{-3±\sqrt{9-5}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{5}{4}.
x=\frac{-3±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és -5.
x=\frac{-3±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=-\frac{1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 2.
x=-\frac{5}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-3±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -3.
x=-\frac{1}{2} x=-\frac{5}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+3x+\frac{5}{4}=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+3x+\frac{5}{4}-\frac{5}{4}=-\frac{5}{4}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{4}.
x^{2}+3x=-\frac{5}{4}
Ha kivonjuk a(z) \frac{5}{4} értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+3x+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=-\frac{5}{4}+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=\frac{-5+9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+3x+\frac{9}{4}=1
-\frac{5}{4} és \frac{9}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}=1
A(z) x^{2}+3x+\frac{9}{4} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{3}{2}=1 x+\frac{3}{2}=-1
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{2} x=-\frac{5}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}