Megoldás a(z) x változóra
x=-62
x=60
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=2 ab=-3720
Az egyenlet megoldásához x^{2}+2x-3720 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,3720 -2,1860 -3,1240 -4,930 -5,744 -6,620 -8,465 -10,372 -12,310 -15,248 -20,186 -24,155 -30,124 -31,120 -40,93 -60,62
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -3720.
-1+3720=3719 -2+1860=1858 -3+1240=1237 -4+930=926 -5+744=739 -6+620=614 -8+465=457 -10+372=362 -12+310=298 -15+248=233 -20+186=166 -24+155=131 -30+124=94 -31+120=89 -40+93=53 -60+62=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-60 b=62
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(x-60\right)\left(x+62\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=60 x=-62
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-60=0 és a x+62=0.
a+b=2 ab=1\left(-3720\right)=-3720
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-3720 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,3720 -2,1860 -3,1240 -4,930 -5,744 -6,620 -8,465 -10,372 -12,310 -15,248 -20,186 -24,155 -30,124 -31,120 -40,93 -60,62
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -3720.
-1+3720=3719 -2+1860=1858 -3+1240=1237 -4+930=926 -5+744=739 -6+620=614 -8+465=457 -10+372=362 -12+310=298 -15+248=233 -20+186=166 -24+155=131 -30+124=94 -31+120=89 -40+93=53 -60+62=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-60 b=62
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(x^{2}-60x\right)+\left(62x-3720\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+2x-3720) \left(x^{2}-60x\right)+\left(62x-3720\right) alakban.
x\left(x-60\right)+62\left(x-60\right)
A x a második csoportban lévő első és 62 faktort.
\left(x-60\right)\left(x+62\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-60 általános kifejezést a zárójelből.
x=60 x=-62
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-60=0 és a x+62=0.
x^{2}+2x-3720=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-3720\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -3720 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-3720\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+14880}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3720.
x=\frac{-2±\sqrt{14884}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 14880.
x=\frac{-2±122}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 14884.
x=\frac{120}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±122}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 122.
x=60
120 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{124}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±122}{2}). ± előjele negatív. 122 kivonása a következőből: -2.
x=-62
-124 elosztása a következővel: 2.
x=60 x=-62
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+2x-3720=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+2x-3720-\left(-3720\right)=-\left(-3720\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3720.
x^{2}+2x=-\left(-3720\right)
Ha kivonjuk a(z) -3720 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+2x=3720
-3720 kivonása a következőből: 0.
x^{2}+2x+1^{2}=3720+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=3720+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=3721
Összeadjuk a következőket: 3720 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=3721
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{3721}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=61 x+1=-61
Egyszerűsítünk.
x=60 x=-62
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}