Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=2 ab=-15
Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) x^{2}+2x-15 kifejezést a(z) x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,15 -3,5
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
-1+15=14 -3+5=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(x-3\right)\left(x+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=3 x=-5
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x-3=0 és x+5=0.
a+b=2 ab=1\left(-15\right)=-15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
-1,15 -3,5
Mivel a ab negatív, a és b ellentétes jelei vannak. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám értéke nagyobb, mint a negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
-1+15=14 -3+5=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(5x-15\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+2x-15) \left(x^{2}-3x\right)+\left(5x-15\right) alakban.
x\left(x-3\right)+5\left(x-3\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 5 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x-3\right)\left(x+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-5
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x-3=0 és x+5=0.
x^{2}+2x-15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-15\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-15\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+60}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -15.
x=\frac{-2±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 60.
x=\frac{-2±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 8.
x=3
6 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -2.
x=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
x=3 x=-5
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+2x-15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+2x-15-\left(-15\right)=-\left(-15\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 15.
x^{2}+2x=-\left(-15\right)
Ha kivonjuk a(z) -15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+2x=15
-15 kivonása a következőből: 0.
x^{2}+2x+1^{2}=15+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=15+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=16
Összeadjuk a következőket: 15 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=16
A(z) x^{2}+2x+1 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=4 x+1=-4
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.