Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-5+\sqrt{47}i}{6}\approx -0,833333333+1,1426091i
x=\frac{-\sqrt{47}i-5}{6}\approx -0,833333333-1,1426091i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3x^{2}+5x+6=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 3\times 6}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) 5 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 3\times 6}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25-12\times 6}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-5±\sqrt{25-72}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 6.
x=\frac{-5±\sqrt{-47}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 25 és -72.
x=\frac{-5±\sqrt{47}i}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -47.
x=\frac{-5±\sqrt{47}i}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{-5+\sqrt{47}i}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±\sqrt{47}i}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és i\sqrt{47}.
x=\frac{-\sqrt{47}i-5}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±\sqrt{47}i}{6}). ± előjele negatív. i\sqrt{47} kivonása a következőből: -5.
x=\frac{-5+\sqrt{47}i}{6} x=\frac{-\sqrt{47}i-5}{6}
Megoldottuk az egyenletet.
3x^{2}+5x+6=0
Összevonjuk a következőket: x^{2} és 2x^{2}. Az eredmény 3x^{2}.
3x^{2}+5x=-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{3x^{2}+5x}{3}=-\frac{6}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\frac{5}{3}x=-\frac{6}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{3}x=-2
-6 elosztása a következővel: 3.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\left(\frac{5}{6}\right)^{2}=-2+\left(\frac{5}{6}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{6}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{6} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=-2+\frac{25}{36}
A(z) \frac{5}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}=-\frac{47}{36}
Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{25}{36}.
\left(x+\frac{5}{6}\right)^{2}=-\frac{47}{36}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{3}x+\frac{25}{36}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{6}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{47}{36}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{6}=\frac{\sqrt{47}i}{6} x+\frac{5}{6}=-\frac{\sqrt{47}i}{6}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-5+\sqrt{47}i}{6} x=\frac{-\sqrt{47}i-5}{6}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{6}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}