Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=-7
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=16 ab=63
Az egyenlet megoldásához x^{2}+16x+63 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,63 3,21 7,9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 63.
1+63=64 3+21=24 7+9=16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=7 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(x+7\right)\left(x+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-7 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+7=0 és a x+9=0.
a+b=16 ab=1\times 63=63
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+63 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,63 3,21 7,9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 63.
1+63=64 3+21=24 7+9=16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=7 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(x^{2}+7x\right)+\left(9x+63\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+16x+63) \left(x^{2}+7x\right)+\left(9x+63\right) alakban.
x\left(x+7\right)+9\left(x+7\right)
A x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(x+7\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+7 általános kifejezést a zárójelből.
x=-7 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+7=0 és a x+9=0.
x^{2}+16x+63=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 63}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) 63 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 63}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256-252}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 63.
x=\frac{-16±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 256 és -252.
x=\frac{-16±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=-\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 2.
x=-7
-14 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -16.
x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x=-7 x=-9
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+16x+63=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+16x+63-63=-63
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 63.
x^{2}+16x=-63
Ha kivonjuk a(z) 63 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+16x+8^{2}=-63+8^{2}
Elosztjuk a(z) 16 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 8. Ezután hozzáadjuk 8 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+16x+64=-63+64
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
x^{2}+16x+64=1
Összeadjuk a következőket: -63 és 64.
\left(x+8\right)^{2}=1
Tényezőkre x^{2}+16x+64. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+8\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+8=1 x+8=-1
Egyszerűsítünk.
x=-7 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}