Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=14 ab=45
Az egyenlet megoldásához szorzattá alakítjuk a(z) x^{2}+14x+45 kifejezést a(z) x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right) képlet alapján. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,45 3,15 5,9
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 45.
1+45=46 3+15=18 5+9=14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 14.
\left(x+5\right)\left(x+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-5 x=-9
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x+5=0 és x+9=0.
a+b=14 ab=1\times 45=45
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+45 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,45 3,15 5,9
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 45.
1+45=46 3+15=18 5+9=14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 14.
\left(x^{2}+5x\right)+\left(9x+45\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+14x+45) \left(x^{2}+5x\right)+\left(9x+45\right) alakban.
x\left(x+5\right)+9\left(x+5\right)
Kiemeljük a(z) x tényezőt az első, a(z) 9 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(x+5\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+5 általános kifejezést a zárójelből.
x=-5 x=-9
Az egyenlet megoldásainak megoldásához x+5=0 és x+9=0.
x^{2}+14x+45=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-14±\sqrt{14^{2}-4\times 45}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 14 értéket b-be és a(z) 45 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-14±\sqrt{196-4\times 45}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 14.
x=\frac{-14±\sqrt{196-180}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 45.
x=\frac{-14±\sqrt{16}}{2}
Összeadjuk a következőket: 196 és -180.
x=\frac{-14±4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±4}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -14 és 4.
x=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-14±4}{2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -14.
x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x=-5 x=-9
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+14x+45=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+14x+45-45=-45
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 45.
x^{2}+14x=-45
Ha kivonjuk a(z) 45 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+14x+7^{2}=-45+7^{2}
Elosztjuk a(z) 14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 7. Ezután hozzáadjuk 7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+14x+49=-45+49
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x^{2}+14x+49=4
Összeadjuk a következőket: -45 és 49.
\left(x+7\right)^{2}=4
A(z) x^{2}+14x+49 kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x+7\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+7=2 x+7=-2
Egyszerűsítünk.
x=-5 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 7.