Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=-3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=12 ab=27
Az egyenlet megoldásához x^{2}+12x+27 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,27 3,9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 27.
1+27=28 3+9=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 12.
\left(x+3\right)\left(x+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-3 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+3=0 és a x+9=0.
a+b=12 ab=1\times 27=27
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+27 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,27 3,9
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 27.
1+27=28 3+9=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 12.
\left(x^{2}+3x\right)+\left(9x+27\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+12x+27) \left(x^{2}+3x\right)+\left(9x+27\right) alakban.
x\left(x+3\right)+9\left(x+3\right)
A x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(x+3\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+3 általános kifejezést a zárójelből.
x=-3 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+3=0 és a x+9=0.
x^{2}+12x+27=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 27}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 27 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 27}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
x=\frac{-12±\sqrt{144-108}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 27.
x=\frac{-12±\sqrt{36}}{2}
Összeadjuk a következőket: 144 és -108.
x=\frac{-12±6}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±6}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 6.
x=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-12±6}{2}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -12.
x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x=-3 x=-9
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+12x+27=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+12x+27-27=-27
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 27.
x^{2}+12x=-27
Ha kivonjuk a(z) 27 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+12x+6^{2}=-27+6^{2}
Elosztjuk a(z) 12 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 6. Ezután hozzáadjuk 6 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+12x+36=-27+36
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x^{2}+12x+36=9
Összeadjuk a következőket: -27 és 36.
\left(x+6\right)^{2}=9
Tényezőkre x^{2}+12x+36. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+6\right)^{2}}=\sqrt{9}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+6=3 x+6=-3
Egyszerűsítünk.
x=-3 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}