Megoldás a(z) x változóra
x=-120
x=20
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=100 ab=-2400
Az egyenlet megoldásához x^{2}+100x-2400 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,2400 -2,1200 -3,800 -4,600 -5,480 -6,400 -8,300 -10,240 -12,200 -15,160 -16,150 -20,120 -24,100 -25,96 -30,80 -32,75 -40,60 -48,50
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -2400.
-1+2400=2399 -2+1200=1198 -3+800=797 -4+600=596 -5+480=475 -6+400=394 -8+300=292 -10+240=230 -12+200=188 -15+160=145 -16+150=134 -20+120=100 -24+100=76 -25+96=71 -30+80=50 -32+75=43 -40+60=20 -48+50=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=120
A megoldás az a pár, amelynek összege 100.
\left(x-20\right)\left(x+120\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=20 x=-120
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-20=0 és a x+120=0.
a+b=100 ab=1\left(-2400\right)=-2400
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-2400 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,2400 -2,1200 -3,800 -4,600 -5,480 -6,400 -8,300 -10,240 -12,200 -15,160 -16,150 -20,120 -24,100 -25,96 -30,80 -32,75 -40,60 -48,50
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -2400.
-1+2400=2399 -2+1200=1198 -3+800=797 -4+600=596 -5+480=475 -6+400=394 -8+300=292 -10+240=230 -12+200=188 -15+160=145 -16+150=134 -20+120=100 -24+100=76 -25+96=71 -30+80=50 -32+75=43 -40+60=20 -48+50=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-20 b=120
A megoldás az a pár, amelynek összege 100.
\left(x^{2}-20x\right)+\left(120x-2400\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+100x-2400) \left(x^{2}-20x\right)+\left(120x-2400\right) alakban.
x\left(x-20\right)+120\left(x-20\right)
A x a második csoportban lévő első és 120 faktort.
\left(x-20\right)\left(x+120\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-20 általános kifejezést a zárójelből.
x=20 x=-120
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-20=0 és a x+120=0.
x^{2}+100x-2400=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-100±\sqrt{100^{2}-4\left(-2400\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 100 értéket b-be és a(z) -2400 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-100±\sqrt{10000-4\left(-2400\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 100.
x=\frac{-100±\sqrt{10000+9600}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2400.
x=\frac{-100±\sqrt{19600}}{2}
Összeadjuk a következőket: 10000 és 9600.
x=\frac{-100±140}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 19600.
x=\frac{40}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±140}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -100 és 140.
x=20
40 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{240}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-100±140}{2}). ± előjele negatív. 140 kivonása a következőből: -100.
x=-120
-240 elosztása a következővel: 2.
x=20 x=-120
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+100x-2400=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+100x-2400-\left(-2400\right)=-\left(-2400\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2400.
x^{2}+100x=-\left(-2400\right)
Ha kivonjuk a(z) -2400 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+100x=2400
-2400 kivonása a következőből: 0.
x^{2}+100x+50^{2}=2400+50^{2}
Elosztjuk a(z) 100 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 50. Ezután hozzáadjuk 50 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+100x+2500=2400+2500
Négyzetre emeljük a következőt: 50.
x^{2}+100x+2500=4900
Összeadjuk a következőket: 2400 és 2500.
\left(x+50\right)^{2}=4900
Tényezőkre x^{2}+100x+2500. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+50\right)^{2}}=\sqrt{4900}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+50=70 x+50=-70
Egyszerűsítünk.
x=20 x=-120
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 50.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}