Megoldás a(z) x változóra
x=-6
x=8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}+x^{2}-4x+4=100
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
2x^{2}-4x+4=100
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-4x+4-100=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 100.
2x^{2}-4x-96=0
Kivonjuk a(z) 100 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -96.
x^{2}-2x-48=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-2 ab=1\left(-48\right)=-48
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-48 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-48 2,-24 3,-16 4,-12 6,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -48.
1-48=-47 2-24=-22 3-16=-13 4-12=-8 6-8=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-8 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege -2.
\left(x^{2}-8x\right)+\left(6x-48\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-48) \left(x^{2}-8x\right)+\left(6x-48\right) alakban.
x\left(x-8\right)+6\left(x-8\right)
A x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(x-8\right)\left(x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-8 általános kifejezést a zárójelből.
x=8 x=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-8=0 és a x+6=0.
x^{2}+x^{2}-4x+4=100
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
2x^{2}-4x+4=100
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-4x+4-100=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 100.
2x^{2}-4x-96=0
Kivonjuk a(z) 100 értékből a(z) 4 értéket. Az eredmény -96.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 2\left(-96\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -96 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 2\left(-96\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-8\left(-96\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+768}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -96.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{784}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 768.
x=\frac{-\left(-4\right)±28}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 784.
x=\frac{4±28}{2\times 2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±28}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{32}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±28}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 28.
x=8
32 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{24}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±28}{4}). ± előjele negatív. 28 kivonása a következőből: 4.
x=-6
-24 elosztása a következővel: 4.
x=8 x=-6
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+x^{2}-4x+4=100
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-2\right)^{2}).
2x^{2}-4x+4=100
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}. Az eredmény 2x^{2}.
2x^{2}-4x=100-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4.
2x^{2}-4x=96
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 100 értéket. Az eredmény 96.
\frac{2x^{2}-4x}{2}=\frac{96}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{2}\right)x=\frac{96}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{96}{2}
-4 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x=48
96 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x+1=48+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=49
Összeadjuk a következőket: 48 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=49
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{49}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=7 x-1=-7
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-6
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}