Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

x^{2}+\sqrt{6}x+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{\left(\sqrt{6}\right)^{2}-4\times 5}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) \sqrt{6} értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{6-4\times 5}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: \sqrt{6}.
x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{6-20}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{-14}}{2}
Összeadjuk a következőket: 6 és -20.
x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{14}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -14.
x=\frac{-\sqrt{6}+\sqrt{14}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{14}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -\sqrt{6} és i\sqrt{14}.
x=\frac{-\sqrt{14}i-\sqrt{6}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\sqrt{6}±\sqrt{14}i}{2}). ± előjele negatív. i\sqrt{14} kivonása a következőből: -\sqrt{6}.
x=\frac{-\sqrt{6}+\sqrt{14}i}{2} x=\frac{-\sqrt{14}i-\sqrt{6}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
x^{2}+\sqrt{6}x+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}+\sqrt{6}x+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
x^{2}+\sqrt{6}x=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
x^{2}+\sqrt{6}x+\left(\frac{\sqrt{6}}{2}\right)^{2}=-5+\left(\frac{\sqrt{6}}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \sqrt{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{\sqrt{6}}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{\sqrt{6}}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\sqrt{6}x+\frac{3}{2}=-5+\frac{3}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: \frac{\sqrt{6}}{2}.
x^{2}+\sqrt{6}x+\frac{3}{2}=-\frac{7}{2}
Összeadjuk a következőket: -5 és \frac{3}{2}.
\left(x+\frac{\sqrt{6}}{2}\right)^{2}=-\frac{7}{2}
Tényezőkre x^{2}+\sqrt{6}x+\frac{3}{2}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{\sqrt{6}}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{7}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{\sqrt{6}}{2}=\frac{\sqrt{14}i}{2} x+\frac{\sqrt{6}}{2}=-\frac{\sqrt{14}i}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{-\sqrt{6}+\sqrt{14}i}{2} x=\frac{-\sqrt{14}i-\sqrt{6}}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{\sqrt{6}}{2}.