Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{3}{2} = 1\frac{1}{2} = 1,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x^{2}=\left(\sqrt{3-\frac{x}{2}}\right)^{2}
Az egyenlet mindkét oldalát négyzetre emeljük.
x^{2}=3-\frac{x}{2}
Kiszámoljuk a(z) \sqrt{3-\frac{x}{2}} érték 2. hatványát. Az eredmény 3-\frac{x}{2}.
2x^{2}=6-x
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 2.
2x^{2}-6=-x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
2x^{2}-6+x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: x.
2x^{2}+x-6=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=2\left(-6\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2x^{2}+ax+bx-6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,12 -2,6 -3,4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
-1+12=11 -2+6=4 -3+4=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(2x^{2}-3x\right)+\left(4x-6\right)
Átírjuk az értéket (2x^{2}+x-6) \left(2x^{2}-3x\right)+\left(4x-6\right) alakban.
x\left(2x-3\right)+2\left(2x-3\right)
A x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(2x-3\right)\left(x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{3}{2} x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x-3=0 és a x+2=0.
\frac{3}{2}=\sqrt{3-\frac{\frac{3}{2}}{2}}
Behelyettesítjük a(z) \frac{3}{2} értéket x helyére a(z) x=\sqrt{3-\frac{x}{2}} egyenletben.
\frac{3}{2}=\frac{3}{2}
Egyszerűsítünk. A(z) x=\frac{3}{2} érték kielégíti az egyenletet.
-2=\sqrt{3-\frac{-2}{2}}
Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x helyére a(z) x=\sqrt{3-\frac{x}{2}} egyenletben.
-2=2
Egyszerűsítünk. Az x=-2 értéke nem felel meg az egyenletbe, mert a bal és a jobb oldali két oldal az egyenletjel.
x=\frac{3}{2}
A(z) x=\sqrt{-\frac{x}{2}+3} egyenletnek egyedi megoldása van.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}