Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{149} + 3}{10} \approx 1,520655562
x=\frac{3-\sqrt{149}}{10}\approx -0,920655562
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x-\frac{7}{5x-3}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{7}{5x-3}.
\frac{x\left(5x-3\right)}{5x-3}-\frac{7}{5x-3}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{5x-3}{5x-3}.
\frac{x\left(5x-3\right)-7}{5x-3}=0
Mivel \frac{x\left(5x-3\right)}{5x-3} és \frac{7}{5x-3} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{5x^{2}-3x-7}{5x-3}=0
Elvégezzük a képletben (x\left(5x-3\right)-7) szereplő szorzásokat.
5x^{2}-3x-7=0
A változó (x) értéke nem lehet \frac{3}{5}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5x-3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\times 5\left(-7\right)}}{2\times 5}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 5 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\times 5\left(-7\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-20\left(-7\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+140}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -7.
x=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{149}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 9 és 140.
x=\frac{3±\sqrt{149}}{2\times 5}
-3 ellentettje 3.
x=\frac{3±\sqrt{149}}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{\sqrt{149}+3}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±\sqrt{149}}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és \sqrt{149}.
x=\frac{3-\sqrt{149}}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{3±\sqrt{149}}{10}). ± előjele negatív. \sqrt{149} kivonása a következőből: 3.
x=\frac{\sqrt{149}+3}{10} x=\frac{3-\sqrt{149}}{10}
Megoldottuk az egyenletet.
x-\frac{7}{5x-3}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{7}{5x-3}.
\frac{x\left(5x-3\right)}{5x-3}-\frac{7}{5x-3}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{5x-3}{5x-3}.
\frac{x\left(5x-3\right)-7}{5x-3}=0
Mivel \frac{x\left(5x-3\right)}{5x-3} és \frac{7}{5x-3} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{5x^{2}-3x-7}{5x-3}=0
Elvégezzük a képletben (x\left(5x-3\right)-7) szereplő szorzásokat.
5x^{2}-3x-7=0
A változó (x) értéke nem lehet \frac{3}{5}, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: 5x-3.
5x^{2}-3x=7
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 7. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{5x^{2}-3x}{5}=\frac{7}{5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 5.
x^{2}-\frac{3}{5}x=\frac{7}{5}
A(z) 5 értékkel való osztás eltünteti a(z) 5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{3}{5}x+\left(-\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{7}{5}+\left(-\frac{3}{10}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{3}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{3}{10}. Ezután hozzáadjuk -\frac{3}{10} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}=\frac{7}{5}+\frac{9}{100}
A(z) -\frac{3}{10} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}=\frac{149}{100}
\frac{7}{5} és \frac{9}{100} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{3}{10}\right)^{2}=\frac{149}{100}
Tényezőkre x^{2}-\frac{3}{5}x+\frac{9}{100}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{3}{10}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{149}{100}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{3}{10}=\frac{\sqrt{149}}{10} x-\frac{3}{10}=-\frac{\sqrt{149}}{10}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{149}+3}{10} x=\frac{3-\sqrt{149}}{10}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{3}{10}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}