Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{145} + 1}{12} \approx 1,086799548
x=\frac{1-\sqrt{145}}{12}\approx -0,920132882
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x=\frac{6}{6x}+\frac{x}{6x}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. x és 6 legkisebb közös többszöröse 6x. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{x} és \frac{6}{6}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{6} és \frac{x}{x}.
x=\frac{6+x}{6x}
Mivel \frac{6}{6x} és \frac{x}{6x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
x-\frac{6+x}{6x}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{6+x}{6x}.
\frac{x\times 6x}{6x}-\frac{6+x}{6x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{6x}{6x}.
\frac{x\times 6x-\left(6+x\right)}{6x}=0
Mivel \frac{x\times 6x}{6x} és \frac{6+x}{6x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{6x^{2}-6-x}{6x}=0
Elvégezzük a képletben (x\times 6x-\left(6+x\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{6\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)}{6x}=0
Felbontjuk prímtényezőkre az egyenletben (\frac{6x^{2}-6-x}{6x}) még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)}{x}=0
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 6.
\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}\right)-\frac{1}{12}\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)=0
-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\left(x+\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)=0
-\frac{1}{12}\sqrt{145} ellentettje \frac{1}{12}\sqrt{145}.
\left(x+\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\right)\left(x-\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\right)=0
\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}x+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (x+\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x-\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}) minden tagjával.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}x+\frac{1}{12}\times 145\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{145} és \sqrt{145}. Az eredmény 145.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\times 145\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: x\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145} és \frac{1}{12}\sqrt{145}x. Az eredmény 0.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{145}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{12} és 145. Az eredmény \frac{145}{12}.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{145\left(-1\right)}{12\times 12}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \frac{145}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{-145}{144}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Elvégezzük a törtben (\frac{145\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A(z) \frac{-145}{144} tört felírható -\frac{145}{144} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}+\frac{1\left(-1\right)}{12\times 12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}+\frac{-1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Elvégezzük a törtben (\frac{1\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A(z) \frac{-1}{144} tört felírható -\frac{1}{144} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: x\left(-\frac{1}{12}\right) és -\frac{1}{12}x. Az eredmény -\frac{1}{6}x.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}+\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}+\frac{1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Elvégezzük a törtben (\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: -\frac{1}{144}\sqrt{145} és \frac{1}{144}\sqrt{145}. Az eredmény 0.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}+\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}=0
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}+\frac{1}{144}=0
Elvégezzük a törtben (\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{-145+1}{144}=0
Mivel -\frac{145}{144} és \frac{1}{144} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{-144}{144}=0
Összeadjuk a következőket: -145 és 1. Az eredmény -144.
x^{2}-\frac{1}{6}x-1=0
Elosztjuk a(z) -144 értéket a(z) 144 értékkel. Az eredmény -1.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{6}\right)±\sqrt{\left(-\frac{1}{6}\right)^{2}-4\left(-1\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -\frac{1}{6} értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{6}\right)±\sqrt{\frac{1}{36}-4\left(-1\right)}}{2}
A(z) -\frac{1}{6} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{6}\right)±\sqrt{\frac{1}{36}+4}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{6}\right)±\sqrt{\frac{145}{36}}}{2}
Összeadjuk a következőket: \frac{1}{36} és 4.
x=\frac{-\left(-\frac{1}{6}\right)±\frac{\sqrt{145}}{6}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{145}{36}.
x=\frac{\frac{1}{6}±\frac{\sqrt{145}}{6}}{2}
-\frac{1}{6} ellentettje \frac{1}{6}.
x=\frac{\sqrt{145}+1}{2\times 6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{1}{6}±\frac{\sqrt{145}}{6}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: \frac{1}{6} és \frac{\sqrt{145}}{6}.
x=\frac{\sqrt{145}+1}{12}
\frac{1+\sqrt{145}}{6} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{1-\sqrt{145}}{2\times 6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{\frac{1}{6}±\frac{\sqrt{145}}{6}}{2}). ± előjele negatív. \frac{\sqrt{145}}{6} kivonása a következőből: \frac{1}{6}.
x=\frac{1-\sqrt{145}}{12}
\frac{1-\sqrt{145}}{6} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{\sqrt{145}+1}{12} x=\frac{1-\sqrt{145}}{12}
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{6}{6x}+\frac{x}{6x}
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. x és 6 legkisebb közös többszöröse 6x. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{x} és \frac{6}{6}. Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{6} és \frac{x}{x}.
x=\frac{6+x}{6x}
Mivel \frac{6}{6x} és \frac{x}{6x} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
x-\frac{6+x}{6x}=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: \frac{6+x}{6x}.
\frac{x\times 6x}{6x}-\frac{6+x}{6x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: x és \frac{6x}{6x}.
\frac{x\times 6x-\left(6+x\right)}{6x}=0
Mivel \frac{x\times 6x}{6x} és \frac{6+x}{6x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{6x^{2}-6-x}{6x}=0
Elvégezzük a képletben (x\times 6x-\left(6+x\right)) szereplő szorzásokat.
\frac{6\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)}{6x}=0
Felbontjuk prímtényezőkre az egyenletben (\frac{6x^{2}-6-x}{6x}) még fel nem bontott kifejezéseket.
\frac{\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)}{x}=0
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 6.
\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)=0
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
\left(x-\left(-\frac{1}{12}\sqrt{145}\right)-\frac{1}{12}\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)=0
-\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
\left(x+\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\right)\left(x-\left(\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12}\right)\right)=0
-\frac{1}{12}\sqrt{145} ellentettje \frac{1}{12}\sqrt{145}.
\left(x+\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\right)\left(x-\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\right)=0
\frac{1}{12}\sqrt{145}+\frac{1}{12} ellentettjének meghatározásához megkeressük az egyes tagok ellentettjét.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}x+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Felhasználjuk a disztributivitást úgy, hogy a kifejezés (x+\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}) minden tagját megszorozzuk a másik kifejezés (x-\frac{1}{12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}) minden tagjával.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}x+\frac{1}{12}\times 145\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \sqrt{145} és \sqrt{145}. Az eredmény 145.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\times 145\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: x\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145} és \frac{1}{12}\sqrt{145}x. Az eredmény 0.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{145}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{12} és 145. Az eredmény \frac{145}{12}.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{145\left(-1\right)}{12\times 12}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \frac{145}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)+\frac{-145}{144}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Elvégezzük a törtben (\frac{145\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}+\frac{1}{12}\sqrt{145}\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A(z) \frac{-145}{144} tört felírható -\frac{145}{144} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}+\frac{1\left(-1\right)}{12\times 12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}+\frac{-1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Elvégezzük a törtben (\frac{1\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}+x\left(-\frac{1}{12}\right)-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}x-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
A(z) \frac{-1}{144} tört felírható -\frac{1}{144} alakban is, ha töröljük a mínuszjelet.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: x\left(-\frac{1}{12}\right) és -\frac{1}{12}x. Az eredmény -\frac{1}{6}x.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}+\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{144}\sqrt{145}+\frac{1}{144}\sqrt{145}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Elvégezzük a törtben (\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}-\frac{1}{12}\left(-\frac{1}{12}\right)=0
Összevonjuk a következőket: -\frac{1}{144}\sqrt{145} és \frac{1}{144}\sqrt{145}. Az eredmény 0.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}+\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}=0
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{1}{12} és -\frac{1}{12}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
x^{2}-\frac{1}{6}x-\frac{145}{144}+\frac{1}{144}=0
Elvégezzük a törtben (\frac{-\left(-1\right)}{12\times 12}) szereplő szorzásokat.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{-145+1}{144}=0
Mivel -\frac{145}{144} és \frac{1}{144} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{-144}{144}=0
Összeadjuk a következőket: -145 és 1. Az eredmény -144.
x^{2}-\frac{1}{6}x-1=0
Elosztjuk a(z) -144 értéket a(z) 144 értékkel. Az eredmény -1.
x^{2}-\frac{1}{6}x=1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\left(-\frac{1}{12}\right)^{2}=1+\left(-\frac{1}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{12}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=1+\frac{1}{144}
A(z) -\frac{1}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=\frac{145}{144}
Összeadjuk a következőket: 1 és \frac{1}{144}.
\left(x-\frac{1}{12}\right)^{2}=\frac{145}{144}
A(z) x^{2}-\frac{1}{6}x+\frac{1}{144} kifejezést szorzattá alakítjuk. Általánosságban, ha x^{2}+bx+c teljes négyzet, akkor mindig szorzattá alakítható az \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} formában.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{145}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{12}=\frac{\sqrt{145}}{12} x-\frac{1}{12}=-\frac{\sqrt{145}}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{145}+1}{12} x=\frac{1-\sqrt{145}}{12}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}