Megoldás a(z) x változóra
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\frac{x}{\frac{7\times 21}{3\times 2}-21}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5}{3}+\frac{4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{7}{3} és \frac{21}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{x}{\frac{147}{6}-21}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5}{3}+\frac{4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Elvégezzük a törtben (\frac{7\times 21}{3\times 2}) szereplő szorzásokat.
\frac{x}{\frac{49}{2}-21}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5}{3}+\frac{4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
A törtet (\frac{147}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\frac{x}{\frac{49}{2}-\frac{42}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5}{3}+\frac{4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Átalakítjuk a számot (21) törtté (\frac{42}{2}).
\frac{x}{\frac{49-42}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5}{3}+\frac{4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Mivel \frac{49}{2} és \frac{42}{2} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5}{3}+\frac{4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Kivonjuk a(z) 42 értékből a(z) 49 értéket. Az eredmény 7.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{5+4}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Mivel \frac{5}{3} és \frac{4}{3} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{9}{3}-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Összeadjuk a következőket: 5 és 4. Az eredmény 9.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{3-\frac{2}{6}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Elosztjuk a(z) 9 értéket a(z) 3 értékkel. Az eredmény 3.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{3-\frac{1}{3}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
A törtet (\frac{2}{6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{9}{3}-\frac{1}{3}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Átalakítjuk a számot (3) törtté (\frac{9}{3}).
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{9-1}{3}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Mivel \frac{9}{3} és \frac{1}{3} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{3}{6}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 8.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{1}{2}+4-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
A törtet (\frac{3}{6}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{1}{2}+\frac{8}{2}-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Átalakítjuk a számot (4) törtté (\frac{8}{2}).
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{1+8}{2}-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Mivel \frac{1}{2} és \frac{8}{2} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{9}{2}-\frac{1}{3}}}}{\frac{4}{5}+2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8. Az eredmény 9.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{27}{6}-\frac{2}{6}}}}{\frac{4}{5}+2}
2 és 3 legkisebb közös többszöröse 6. Átalakítjuk a számokat (\frac{9}{2} és \frac{1}{3}) törtekké, amelyek nevezője 6.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{27-2}{6}}}}{\frac{4}{5}+2}
Mivel \frac{27}{6} és \frac{2}{6} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{\frac{8}{3}}{\frac{25}{6}}}}{\frac{4}{5}+2}
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) 27 értéket. Az eredmény 25.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{8}{3}\times \frac{6}{25}}}{\frac{4}{5}+2}
\frac{8}{3} elosztása a következővel: \frac{25}{6}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{8}{3} értéket megszorozzuk a(z) \frac{25}{6} reciprokával.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{8\times 6}{3\times 25}}}{\frac{4}{5}+2}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{8}{3} és \frac{6}{25}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{48}{75}}}{\frac{4}{5}+2}
Elvégezzük a törtben (\frac{8\times 6}{3\times 25}) szereplő szorzásokat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\sqrt{\frac{16}{25}}}{\frac{4}{5}+2}
A törtet (\frac{48}{75}) leegyszerűsítjük 3 kivonásával és kiejtésével.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\frac{4}{5}}{\frac{4}{5}+2}
Átalakítjuk az osztás (\frac{16}{25}) négyzetgyökét e négyzetgyökök hányadosává: \frac{\sqrt{16}}{\sqrt{25}}. A számlálóból és a nevezőből is négyzetgyököt vonunk.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\frac{4}{5}}{\frac{4}{5}+\frac{10}{5}}
Átalakítjuk a számot (2) törtté (\frac{10}{5}).
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\frac{4}{5}}{\frac{4+10}{5}}
Mivel \frac{4}{5} és \frac{10}{5} nevezője ugyanaz, az összeadásukhoz összeadjuk a számlálójukat.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{\frac{4}{5}}{\frac{14}{5}}
Összeadjuk a következőket: 4 és 10. Az eredmény 14.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{4}{5}\times \frac{5}{14}
\frac{4}{5} elosztása a következővel: \frac{14}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{4}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{14}{5} reciprokával.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{4\times 5}{5\times 14}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{4}{5} és \frac{5}{14}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{4}{14}
Kiejtjük ezt az értéket a számlálóban és a nevezőben is: 5.
\frac{x}{\frac{7}{2}}=\frac{2}{7}
A törtet (\frac{4}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{2}{7}\times \frac{7}{2}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: \frac{7}{2}.
x=1
Kiejtjük ezt az értéket és annak reciprokát: \frac{2}{7} és \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}