Megoldás a(z) x változóra
x=-9
x=-4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
xx+36=-13x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+36=-13x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+36+13x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13x.
x^{2}+13x+36=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=13 ab=36
Az egyenlet megoldásához x^{2}+13x+36 a képlet használatával x^{2}+\left(a+b\right)x+ab=\left(x+a\right)\left(x+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,36 2,18 3,12 4,9 6,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
1+36=37 2+18=20 3+12=15 4+9=13 6+6=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(x+4\right)\left(x+9\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(x+a\right)\left(x+b\right) kifejezést.
x=-4 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+4=0 és a x+9=0.
xx+36=-13x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+36=-13x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+36+13x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13x.
x^{2}+13x+36=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=13 ab=1\times 36=36
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+36 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,36 2,18 3,12 4,9 6,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 36.
1+36=37 2+18=20 3+12=15 4+9=13 6+6=12
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=9
A megoldás az a pár, amelynek összege 13.
\left(x^{2}+4x\right)+\left(9x+36\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+13x+36) \left(x^{2}+4x\right)+\left(9x+36\right) alakban.
x\left(x+4\right)+9\left(x+4\right)
A x a második csoportban lévő első és 9 faktort.
\left(x+4\right)\left(x+9\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x+4 általános kifejezést a zárójelből.
x=-4 x=-9
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x+4=0 és a x+9=0.
xx+36=-13x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+36=-13x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+36+13x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13x.
x^{2}+13x+36=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-13±\sqrt{13^{2}-4\times 36}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 13 értéket b-be és a(z) 36 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-13±\sqrt{169-4\times 36}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 13.
x=\frac{-13±\sqrt{169-144}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 36.
x=\frac{-13±\sqrt{25}}{2}
Összeadjuk a következőket: 169 és -144.
x=\frac{-13±5}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±5}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -13 és 5.
x=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
x=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-13±5}{2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -13.
x=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
x=-4 x=-9
Megoldottuk az egyenletet.
xx+36=-13x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+36=-13x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+36+13x=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 13x.
x^{2}+13x=-36
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 36. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}+13x+\left(\frac{13}{2}\right)^{2}=-36+\left(\frac{13}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 13 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{13}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{13}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+13x+\frac{169}{4}=-36+\frac{169}{4}
A(z) \frac{13}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+13x+\frac{169}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: -36 és \frac{169}{4}.
\left(x+\frac{13}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre x^{2}+13x+\frac{169}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{13}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{13}{2}=\frac{5}{2} x+\frac{13}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
x=-4 x=-9
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{13}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}