Megoldás a(z) x változóra
x=7\sqrt{51}+50\approx 99,989999
x=50-7\sqrt{51}\approx 0,010001
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
xx+1=100x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+1=100x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+1-100x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 100x.
x^{2}-100x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{\left(-100\right)^{2}-4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -100 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{10000-4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -100.
x=\frac{-\left(-100\right)±\sqrt{9996}}{2}
Összeadjuk a következőket: 10000 és -4.
x=\frac{-\left(-100\right)±14\sqrt{51}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9996.
x=\frac{100±14\sqrt{51}}{2}
-100 ellentettje 100.
x=\frac{14\sqrt{51}+100}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{100±14\sqrt{51}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 100 és 14\sqrt{51}.
x=7\sqrt{51}+50
100+14\sqrt{51} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{100-14\sqrt{51}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{100±14\sqrt{51}}{2}). ± előjele negatív. 14\sqrt{51} kivonása a következőből: 100.
x=50-7\sqrt{51}
100-14\sqrt{51} elosztása a következővel: 2.
x=7\sqrt{51}+50 x=50-7\sqrt{51}
Megoldottuk az egyenletet.
xx+1=100x
A változó (x) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
x^{2}+1=100x
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
x^{2}+1-100x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 100x.
x^{2}-100x=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}-100x+\left(-50\right)^{2}=-1+\left(-50\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -100 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -50. Ezután hozzáadjuk -50 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-100x+2500=-1+2500
Négyzetre emeljük a következőt: -50.
x^{2}-100x+2500=2499
Összeadjuk a következőket: -1 és 2500.
\left(x-50\right)^{2}=2499
Tényezőkre x^{2}-100x+2500. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-50\right)^{2}}=\sqrt{2499}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-50=7\sqrt{51} x-50=-7\sqrt{51}
Egyszerűsítünk.
x=7\sqrt{51}+50 x=50-7\sqrt{51}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 50.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}