Megoldás a(z) w változóra (complex solution)
w=-2\sqrt{3}i+2\approx 2-3,464101615i
w=-4
w=2+2\sqrt{3}i\approx 2+3,464101615i
Megoldás a(z) w változóra
w=-4
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
w^{3}+64=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 64.
±64,±32,±16,±8,±4,±2,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) 64 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
w=-4
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
w^{2}-4w+16=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) w-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) w^{3}+64 értéket a(z) w+4 értékkel. Az eredmény w^{2}-4w+16. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
w=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 1\times 16}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben.
w=\frac{4±\sqrt{-48}}{2}
Elvégezzük a számításokat.
w=-2i\sqrt{3}+2 w=2+2i\sqrt{3}
Megoldjuk az egyenletet (w^{2}-4w+16=0). ± előjele pozitív, ± előjele pedig negatív.
w=-4 w=-2i\sqrt{3}+2 w=2+2i\sqrt{3}
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.
w^{3}+64=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 64.
±64,±32,±16,±8,±4,±2,±1
A Rolle-féle gyöktétel alapján, a polinom összes racionális gyöke \frac{p}{q} formájú, ahol p osztója a(z) 64 állandónak, és q osztója a(z) 1 főegyütthatónak. Az összes lehetséges \frac{p}{q} listázása.
w=-4
Keresünk egy ilyen gyököt úgy, hogy az összes egész értékkel próbálkozunk, az abszolút érték szerinti legkisebbel kezdve. Ha nincs találat egész gyökökre, törtekkel próbálkozunk tovább.
w^{2}-4w+16=0
A faktorizációs tétel alapján a(z) w-k minden k gyök esetén osztója a polinomnak. Elosztjuk a(z) w^{3}+64 értéket a(z) w+4 értékkel. Az eredmény w^{2}-4w+16. Megoldjuk az egyenletet úgy, hogy 0 legyen az eredménye.
w=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 1\times 16}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben.
w=\frac{4±\sqrt{-48}}{2}
Elvégezzük a számításokat.
w\in \emptyset
Nincs megoldása az egyenletnek, mert az egyik negatív szám négyzetgyöke nincs definiálva a valós számok mezőjében.
w=-4
Listát készítünk az összes lehetséges megoldásról.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}