Megoldás a(z) w változóra
w=-5
w=-3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=8 ab=15
Az egyenlet megoldásához w^{2}+8w+15 a képlet használatával w^{2}+\left(a+b\right)w+ab=\left(w+a\right)\left(w+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,15 3,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 15.
1+15=16 3+5=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(w+3\right)\left(w+5\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(w+a\right)\left(w+b\right) kifejezést.
w=-3 w=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a w+3=0 és a w+5=0.
a+b=8 ab=1\times 15=15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk w^{2}+aw+bw+15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,15 3,5
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 15.
1+15=16 3+5=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 8.
\left(w^{2}+3w\right)+\left(5w+15\right)
Átírjuk az értéket (w^{2}+8w+15) \left(w^{2}+3w\right)+\left(5w+15\right) alakban.
w\left(w+3\right)+5\left(w+3\right)
A w a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(w+3\right)\left(w+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) w+3 általános kifejezést a zárójelből.
w=-3 w=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a w+3=0 és a w+5=0.
w^{2}+8w+15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
w=\frac{-8±\sqrt{8^{2}-4\times 15}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 8 értéket b-be és a(z) 15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
w=\frac{-8±\sqrt{64-4\times 15}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 8.
w=\frac{-8±\sqrt{64-60}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
w=\frac{-8±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 64 és -60.
w=\frac{-8±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
w=-\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{-8±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -8 és 2.
w=-3
-6 elosztása a következővel: 2.
w=-\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{-8±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -8.
w=-5
-10 elosztása a következővel: 2.
w=-3 w=-5
Megoldottuk az egyenletet.
w^{2}+8w+15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
w^{2}+8w+15-15=-15
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 15.
w^{2}+8w=-15
Ha kivonjuk a(z) 15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
w^{2}+8w+4^{2}=-15+4^{2}
Elosztjuk a(z) 8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 4. Ezután hozzáadjuk 4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
w^{2}+8w+16=-15+16
Négyzetre emeljük a következőt: 4.
w^{2}+8w+16=1
Összeadjuk a következőket: -15 és 16.
\left(w+4\right)^{2}=1
Tényezőkre w^{2}+8w+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(w+4\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
w+4=1 w+4=-1
Egyszerűsítünk.
w=-3 w=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}