Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) w változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=6 ab=8
Az egyenlet megoldásához w^{2}+6w+8 a képlet használatával w^{2}+\left(a+b\right)w+ab=\left(w+a\right)\left(w+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,8 2,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
1+8=9 2+4=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(w+2\right)\left(w+4\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(w+a\right)\left(w+b\right) kifejezést.
w=-2 w=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a w+2=0 és a w+4=0.
a+b=6 ab=1\times 8=8
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk w^{2}+aw+bw+8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,8 2,4
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 8.
1+8=9 2+4=6
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(w^{2}+2w\right)+\left(4w+8\right)
Átírjuk az értéket (w^{2}+6w+8) \left(w^{2}+2w\right)+\left(4w+8\right) alakban.
w\left(w+2\right)+4\left(w+2\right)
A w a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(w+2\right)\left(w+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) w+2 általános kifejezést a zárójelből.
w=-2 w=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a w+2=0 és a w+4=0.
w^{2}+6w+8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
w=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\times 8}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
w=\frac{-6±\sqrt{36-4\times 8}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
w=\frac{-6±\sqrt{36-32}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 8.
w=\frac{-6±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és -32.
w=\frac{-6±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
w=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{-6±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 2.
w=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
w=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (w=\frac{-6±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -6.
w=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
w=-2 w=-4
Megoldottuk az egyenletet.
w^{2}+6w+8=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
w^{2}+6w+8-8=-8
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 8.
w^{2}+6w=-8
Ha kivonjuk a(z) 8 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
w^{2}+6w+3^{2}=-8+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
w^{2}+6w+9=-8+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
w^{2}+6w+9=1
Összeadjuk a következőket: -8 és 9.
\left(w+3\right)^{2}=1
Tényezőkre w^{2}+6w+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(w+3\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
w+3=1 w+3=-1
Egyszerűsítünk.
w=-2 w=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.