Megoldás a(z) v változóra
v=2\sqrt{2}-6\approx -3,171572875
v=-2\sqrt{2}-6\approx -8,828427125
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
v^{2}+12v+28=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
v=\frac{-12±\sqrt{12^{2}-4\times 28}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 12 értéket b-be és a(z) 28 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
v=\frac{-12±\sqrt{144-4\times 28}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 12.
v=\frac{-12±\sqrt{144-112}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 28.
v=\frac{-12±\sqrt{32}}{2}
Összeadjuk a következőket: 144 és -112.
v=\frac{-12±4\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 32.
v=\frac{4\sqrt{2}-12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-12±4\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -12 és 4\sqrt{2}.
v=2\sqrt{2}-6
-12+4\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
v=\frac{-4\sqrt{2}-12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{-12±4\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{2} kivonása a következőből: -12.
v=-2\sqrt{2}-6
-12-4\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
v=2\sqrt{2}-6 v=-2\sqrt{2}-6
Megoldottuk az egyenletet.
v^{2}+12v+28=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
v^{2}+12v+28-28=-28
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 28.
v^{2}+12v=-28
Ha kivonjuk a(z) 28 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
v^{2}+12v+6^{2}=-28+6^{2}
Elosztjuk a(z) 12 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 6. Ezután hozzáadjuk 6 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
v^{2}+12v+36=-28+36
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
v^{2}+12v+36=8
Összeadjuk a következőket: -28 és 36.
\left(v+6\right)^{2}=8
Tényezőkre v^{2}+12v+36. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(v+6\right)^{2}}=\sqrt{8}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
v+6=2\sqrt{2} v+6=-2\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
v=2\sqrt{2}-6 v=-2\sqrt{2}-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}