Megoldás a(z) u változóra
u=2\sqrt{2}+3\approx 5,828427125
u=3-2\sqrt{2}\approx 0,171572875
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
u^{2}-6u+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
u=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
u=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
u=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{32}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és -4.
u=\frac{-\left(-6\right)±4\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 32.
u=\frac{6±4\sqrt{2}}{2}
-6 ellentettje 6.
u=\frac{4\sqrt{2}+6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{6±4\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 4\sqrt{2}.
u=2\sqrt{2}+3
6+4\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
u=\frac{6-4\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{6±4\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{2} kivonása a következőből: 6.
u=3-2\sqrt{2}
6-4\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
u=2\sqrt{2}+3 u=3-2\sqrt{2}
Megoldottuk az egyenletet.
u^{2}-6u+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
u^{2}-6u+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
u^{2}-6u=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
u^{2}-6u+\left(-3\right)^{2}=-1+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
u^{2}-6u+9=-1+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
u^{2}-6u+9=8
Összeadjuk a következőket: -1 és 9.
\left(u-3\right)^{2}=8
Tényezőkre u^{2}-6u+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(u-3\right)^{2}}=\sqrt{8}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
u-3=2\sqrt{2} u-3=-2\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
u=2\sqrt{2}+3 u=3-2\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}