Megoldás a(z) t változóra
t=\sqrt{301}+7\approx 24,349351573
t=7-\sqrt{301}\approx -10,349351573
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
t^{2}-14t=252
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t^{2}-14t-252=252-252
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 252.
t^{2}-14t-252=0
Ha kivonjuk a(z) 252 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{\left(-14\right)^{2}-4\left(-252\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -14 értéket b-be és a(z) -252 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196-4\left(-252\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -14.
t=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{196+1008}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -252.
t=\frac{-\left(-14\right)±\sqrt{1204}}{2}
Összeadjuk a következőket: 196 és 1008.
t=\frac{-\left(-14\right)±2\sqrt{301}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1204.
t=\frac{14±2\sqrt{301}}{2}
-14 ellentettje 14.
t=\frac{2\sqrt{301}+14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{14±2\sqrt{301}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 14 és 2\sqrt{301}.
t=\sqrt{301}+7
14+2\sqrt{301} elosztása a következővel: 2.
t=\frac{14-2\sqrt{301}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{14±2\sqrt{301}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{301} kivonása a következőből: 14.
t=7-\sqrt{301}
14-2\sqrt{301} elosztása a következővel: 2.
t=\sqrt{301}+7 t=7-\sqrt{301}
Megoldottuk az egyenletet.
t^{2}-14t=252
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
t^{2}-14t+\left(-7\right)^{2}=252+\left(-7\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -14 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -7. Ezután hozzáadjuk -7 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-14t+49=252+49
Négyzetre emeljük a következőt: -7.
t^{2}-14t+49=301
Összeadjuk a következőket: 252 és 49.
\left(t-7\right)^{2}=301
Tényezőkre t^{2}-14t+49. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-7\right)^{2}}=\sqrt{301}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-7=\sqrt{301} t-7=-\sqrt{301}
Egyszerűsítünk.
t=\sqrt{301}+7 t=7-\sqrt{301}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}