Megoldás a(z) t változóra
t=-12
t=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=6 ab=-72
Az egyenlet megoldásához t^{2}+6t-72 a képlet használatával t^{2}+\left(a+b\right)t+ab=\left(t+a\right)\left(t+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,72 -2,36 -3,24 -4,18 -6,12 -8,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
-1+72=71 -2+36=34 -3+24=21 -4+18=14 -6+12=6 -8+9=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(t-6\right)\left(t+12\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(t+a\right)\left(t+b\right) kifejezést.
t=6 t=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-6=0 és a t+12=0.
a+b=6 ab=1\left(-72\right)=-72
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk t^{2}+at+bt-72 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,72 -2,36 -3,24 -4,18 -6,12 -8,9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
-1+72=71 -2+36=34 -3+24=21 -4+18=14 -6+12=6 -8+9=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=12
A megoldás az a pár, amelynek összege 6.
\left(t^{2}-6t\right)+\left(12t-72\right)
Átírjuk az értéket (t^{2}+6t-72) \left(t^{2}-6t\right)+\left(12t-72\right) alakban.
t\left(t-6\right)+12\left(t-6\right)
A t a második csoportban lévő első és 12 faktort.
\left(t-6\right)\left(t+12\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) t-6 általános kifejezést a zárójelből.
t=6 t=-12
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t-6=0 és a t+12=0.
t^{2}+6t-72=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-72\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -72 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-72\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
t=\frac{-6±\sqrt{36+288}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -72.
t=\frac{-6±\sqrt{324}}{2}
Összeadjuk a következőket: 36 és 288.
t=\frac{-6±18}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
t=\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-6±18}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 18.
t=6
12 elosztása a következővel: 2.
t=-\frac{24}{2}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-6±18}{2}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: -6.
t=-12
-24 elosztása a következővel: 2.
t=6 t=-12
Megoldottuk az egyenletet.
t^{2}+6t-72=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
t^{2}+6t-72-\left(-72\right)=-\left(-72\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 72.
t^{2}+6t=-\left(-72\right)
Ha kivonjuk a(z) -72 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
t^{2}+6t=72
-72 kivonása a következőből: 0.
t^{2}+6t+3^{2}=72+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}+6t+9=72+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
t^{2}+6t+9=81
Összeadjuk a következőket: 72 és 9.
\left(t+3\right)^{2}=81
Tényezőkre t^{2}+6t+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t+3\right)^{2}}=\sqrt{81}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t+3=9 t+3=-9
Egyszerűsítünk.
t=6 t=-12
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}