Megoldás a(z) s változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}s=\frac{x}{\epsilon }\text{, }&x\neq 0\text{ and }\epsilon \neq 0\\s\in \mathrm{C}\text{, }&t=0\text{ and }\epsilon \neq 0\text{ and }x\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) t változóra (complex solution)
\left\{\begin{matrix}t=0\text{, }&x\neq 0\text{ and }\epsilon \neq 0\\t\in \mathrm{C}\text{, }&s\epsilon \neq 0\text{ and }x=s\epsilon \end{matrix}\right,
Megoldás a(z) s változóra
\left\{\begin{matrix}s=\frac{x}{\epsilon }\text{, }&x\neq 0\text{ and }\epsilon \neq 0\\s\in \mathrm{R}\text{, }&t=0\text{ and }\epsilon \neq 0\text{ and }x\neq 0\end{matrix}\right,
Megoldás a(z) t változóra
\left\{\begin{matrix}t=0\text{, }&x\neq 0\text{ and }\epsilon \neq 0\\t\in \mathrm{R}\text{, }&s\epsilon \neq 0\text{ and }x=s\epsilon \end{matrix}\right,
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
\epsilon \times \frac{s}{x}t=t
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \epsilon .
\frac{\epsilon s}{x}t=t
Kifejezzük a hányadost (\epsilon \times \frac{s}{x}) egyetlen törtként.
\frac{\epsilon st}{x}=t
Kifejezzük a hányadost (\frac{\epsilon s}{x}t) egyetlen törtként.
\epsilon st=tx
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
t\epsilon s=tx
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{t\epsilon s}{t\epsilon }=\frac{tx}{t\epsilon }
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \epsilon t.
s=\frac{tx}{t\epsilon }
A(z) \epsilon t értékkel való osztás eltünteti a(z) \epsilon t értékkel való szorzást.
s=\frac{x}{\epsilon }
tx elosztása a következővel: \epsilon t.
\epsilon \times \frac{s}{x}t=t
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \epsilon .
\frac{\epsilon s}{x}t=t
Kifejezzük a hányadost (\epsilon \times \frac{s}{x}) egyetlen törtként.
\frac{\epsilon st}{x}=t
Kifejezzük a hányadost (\frac{\epsilon s}{x}t) egyetlen törtként.
\frac{\epsilon st}{x}-t=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: t.
\frac{\epsilon st}{x}-\frac{tx}{x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: t és \frac{x}{x}.
\frac{\epsilon st-tx}{x}=0
Mivel \frac{\epsilon st}{x} és \frac{tx}{x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\epsilon st-tx=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
\left(\epsilon s-x\right)t=0
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel t.
\left(s\epsilon -x\right)t=0
Az egyenlet kanonikus alakban van.
t=0
0 elosztása a következővel: s\epsilon -x.
\epsilon \times \frac{s}{x}t=t
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \epsilon .
\frac{\epsilon s}{x}t=t
Kifejezzük a hányadost (\epsilon \times \frac{s}{x}) egyetlen törtként.
\frac{\epsilon st}{x}=t
Kifejezzük a hányadost (\frac{\epsilon s}{x}t) egyetlen törtként.
\epsilon st=tx
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
t\epsilon s=tx
Az egyenlet kanonikus alakban van.
\frac{t\epsilon s}{t\epsilon }=\frac{tx}{t\epsilon }
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: \epsilon t.
s=\frac{tx}{t\epsilon }
A(z) \epsilon t értékkel való osztás eltünteti a(z) \epsilon t értékkel való szorzást.
s=\frac{x}{\epsilon }
tx elosztása a következővel: \epsilon t.
\epsilon \times \frac{s}{x}t=t
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: \epsilon .
\frac{\epsilon s}{x}t=t
Kifejezzük a hányadost (\epsilon \times \frac{s}{x}) egyetlen törtként.
\frac{\epsilon st}{x}=t
Kifejezzük a hányadost (\frac{\epsilon s}{x}t) egyetlen törtként.
\frac{\epsilon st}{x}-t=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: t.
\frac{\epsilon st}{x}-\frac{tx}{x}=0
Kifejezések összeadásához vagy kivonásához bontsa ki őket, hogy ugyanaz legyen a nevezőjük. Összeszorozzuk a következőket: t és \frac{x}{x}.
\frac{\epsilon st-tx}{x}=0
Mivel \frac{\epsilon st}{x} és \frac{tx}{x} nevezője ugyanaz, a kivonásukhoz kivonjuk egymásból a számlálójukat.
\epsilon st-tx=0
Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: x.
\left(\epsilon s-x\right)t=0
Összevonunk minden tagot, amelyben szerepel t.
\left(s\epsilon -x\right)t=0
Az egyenlet kanonikus alakban van.
t=0
0 elosztása a következővel: s\epsilon -x.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}