Megoldás a(z) r változóra
r=8\sqrt{2}+11\approx 22,313708499
r=11-8\sqrt{2}\approx -0,313708499
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
r^{2}-22r-7=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
r=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{\left(-22\right)^{2}-4\left(-7\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -22 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
r=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484-4\left(-7\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -22.
r=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{484+28}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -7.
r=\frac{-\left(-22\right)±\sqrt{512}}{2}
Összeadjuk a következőket: 484 és 28.
r=\frac{-\left(-22\right)±16\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 512.
r=\frac{22±16\sqrt{2}}{2}
-22 ellentettje 22.
r=\frac{16\sqrt{2}+22}{2}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{22±16\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 22 és 16\sqrt{2}.
r=8\sqrt{2}+11
22+16\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
r=\frac{22-16\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (r=\frac{22±16\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív. 16\sqrt{2} kivonása a következőből: 22.
r=11-8\sqrt{2}
22-16\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
r=8\sqrt{2}+11 r=11-8\sqrt{2}
Megoldottuk az egyenletet.
r^{2}-22r-7=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
r^{2}-22r-7-\left(-7\right)=-\left(-7\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 7.
r^{2}-22r=-\left(-7\right)
Ha kivonjuk a(z) -7 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
r^{2}-22r=7
-7 kivonása a következőből: 0.
r^{2}-22r+\left(-11\right)^{2}=7+\left(-11\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -22 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -11. Ezután hozzáadjuk -11 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
r^{2}-22r+121=7+121
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
r^{2}-22r+121=128
Összeadjuk a következőket: 7 és 121.
\left(r-11\right)^{2}=128
Tényezőkre r^{2}-22r+121. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(r-11\right)^{2}}=\sqrt{128}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
r-11=8\sqrt{2} r-11=-8\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
r=8\sqrt{2}+11 r=11-8\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 11.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}