Megoldás a(z) q változóra
q=2\sqrt{5}+5\approx 9,472135955
q=5-2\sqrt{5}\approx 0,527864045
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
q^{2}-10q+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\times 5}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\times 5}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-20}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{80}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és -20.
q=\frac{-\left(-10\right)±4\sqrt{5}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 80.
q=\frac{10±4\sqrt{5}}{2}
-10 ellentettje 10.
q=\frac{4\sqrt{5}+10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{10±4\sqrt{5}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 4\sqrt{5}.
q=2\sqrt{5}+5
10+4\sqrt{5} elosztása a következővel: 2.
q=\frac{10-4\sqrt{5}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{10±4\sqrt{5}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{5} kivonása a következőből: 10.
q=5-2\sqrt{5}
10-4\sqrt{5} elosztása a következővel: 2.
q=2\sqrt{5}+5 q=5-2\sqrt{5}
Megoldottuk az egyenletet.
q^{2}-10q+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
q^{2}-10q+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
q^{2}-10q=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
q^{2}-10q+\left(-5\right)^{2}=-5+\left(-5\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -5. Ezután hozzáadjuk -5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
q^{2}-10q+25=-5+25
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
q^{2}-10q+25=20
Összeadjuk a következőket: -5 és 25.
\left(q-5\right)^{2}=20
Tényezőkre q^{2}-10q+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(q-5\right)^{2}}=\sqrt{20}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
q-5=2\sqrt{5} q-5=-2\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
q=2\sqrt{5}+5 q=5-2\sqrt{5}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}