Szorzattá alakítás
\left(q-7\right)\left(q-3\right)
Kiértékelés
\left(q-7\right)\left(q-3\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-10 ab=1\times 21=21
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk q^{2}+aq+bq+21 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-21 -3,-7
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 21.
-1-21=-22 -3-7=-10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-7 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege -10.
\left(q^{2}-7q\right)+\left(-3q+21\right)
Átírjuk az értéket (q^{2}-10q+21) \left(q^{2}-7q\right)+\left(-3q+21\right) alakban.
q\left(q-7\right)-3\left(q-7\right)
A q a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(q-7\right)\left(q-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) q-7 általános kifejezést a zárójelből.
q^{2}-10q+21=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\times 21}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\times 21}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-84}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 21.
q=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{16}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és -84.
q=\frac{-\left(-10\right)±4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
q=\frac{10±4}{2}
-10 ellentettje 10.
q=\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{10±4}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 4.
q=7
14 elosztása a következővel: 2.
q=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (q=\frac{10±4}{2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: 10.
q=3
6 elosztása a következővel: 2.
q^{2}-10q+21=\left(q-7\right)\left(q-3\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 7 értéket x_{1} helyére, a(z) 3 értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}