Megoldás a(z) p változóra
p = \frac{\sqrt{17} - 1}{2} \approx 1,561552813
p=\frac{-\sqrt{17}-1}{2}\approx -2,561552813
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p^{2}+p-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-4\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-4\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
p=\frac{-1±\sqrt{1+16}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
p=\frac{-1±\sqrt{17}}{2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 16.
p=\frac{\sqrt{17}-1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-1±\sqrt{17}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és \sqrt{17}.
p=\frac{-\sqrt{17}-1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-1±\sqrt{17}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{17} kivonása a következőből: -1.
p=\frac{\sqrt{17}-1}{2} p=\frac{-\sqrt{17}-1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
p^{2}+p-4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
p^{2}+p-4-\left(-4\right)=-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
p^{2}+p=-\left(-4\right)
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
p^{2}+p=4
-4 kivonása a következőből: 0.
p^{2}+p+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}=4+\left(\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}+p+\frac{1}{4}=4+\frac{1}{4}
A(z) \frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
p^{2}+p+\frac{1}{4}=\frac{17}{4}
Összeadjuk a következőket: 4 és \frac{1}{4}.
\left(p+\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{17}{4}
Tényezőkre p^{2}+p+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p+\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{17}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p+\frac{1}{2}=\frac{\sqrt{17}}{2} p+\frac{1}{2}=-\frac{\sqrt{17}}{2}
Egyszerűsítünk.
p=\frac{\sqrt{17}-1}{2} p=\frac{-\sqrt{17}-1}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}