Megoldás a(z) p változóra
p=2
p=11
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-13 ab=22
Az egyenlet megoldásához p^{2}-13p+22 a képlet használatával p^{2}+\left(a+b\right)p+ab=\left(p+a\right)\left(p+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-22 -2,-11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 22.
-1-22=-23 -2-11=-13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-11 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(p-11\right)\left(p-2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(p+a\right)\left(p+b\right) kifejezést.
p=11 p=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p-11=0 és a p-2=0.
a+b=-13 ab=1\times 22=22
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk p^{2}+ap+bp+22 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-22 -2,-11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 22.
-1-22=-23 -2-11=-13
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-11 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege -13.
\left(p^{2}-11p\right)+\left(-2p+22\right)
Átírjuk az értéket (p^{2}-13p+22) \left(p^{2}-11p\right)+\left(-2p+22\right) alakban.
p\left(p-11\right)-2\left(p-11\right)
A p a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(p-11\right)\left(p-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) p-11 általános kifejezést a zárójelből.
p=11 p=2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p-11=0 és a p-2=0.
p^{2}-13p+22=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{\left(-13\right)^{2}-4\times 22}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -13 értéket b-be és a(z) 22 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-4\times 22}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -13.
p=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{169-88}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 22.
p=\frac{-\left(-13\right)±\sqrt{81}}{2}
Összeadjuk a következőket: 169 és -88.
p=\frac{-\left(-13\right)±9}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
p=\frac{13±9}{2}
-13 ellentettje 13.
p=\frac{22}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{13±9}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 13 és 9.
p=11
22 elosztása a következővel: 2.
p=\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{13±9}{2}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: 13.
p=2
4 elosztása a következővel: 2.
p=11 p=2
Megoldottuk az egyenletet.
p^{2}-13p+22=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
p^{2}-13p+22-22=-22
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 22.
p^{2}-13p=-22
Ha kivonjuk a(z) 22 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
p^{2}-13p+\left(-\frac{13}{2}\right)^{2}=-22+\left(-\frac{13}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -13 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{13}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{13}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}-13p+\frac{169}{4}=-22+\frac{169}{4}
A(z) -\frac{13}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
p^{2}-13p+\frac{169}{4}=\frac{81}{4}
Összeadjuk a következőket: -22 és \frac{169}{4}.
\left(p-\frac{13}{2}\right)^{2}=\frac{81}{4}
Tényezőkre p^{2}-13p+\frac{169}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p-\frac{13}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p-\frac{13}{2}=\frac{9}{2} p-\frac{13}{2}=-\frac{9}{2}
Egyszerűsítünk.
p=11 p=2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{13}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}