Megoldás a(z) p változóra
p=-2
p=6
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p^{2}-4p=12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4p.
p^{2}-4p-12=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
a+b=-4 ab=-12
Az egyenlet megoldásához p^{2}-4p-12 a képlet használatával p^{2}+\left(a+b\right)p+ab=\left(p+a\right)\left(p+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(p-6\right)\left(p+2\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(p+a\right)\left(p+b\right) kifejezést.
p=6 p=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p-6=0 és a p+2=0.
p^{2}-4p=12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4p.
p^{2}-4p-12=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
a+b=-4 ab=1\left(-12\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk p^{2}+ap+bp-12 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-6 b=2
A megoldás az a pár, amelynek összege -4.
\left(p^{2}-6p\right)+\left(2p-12\right)
Átírjuk az értéket (p^{2}-4p-12) \left(p^{2}-6p\right)+\left(2p-12\right) alakban.
p\left(p-6\right)+2\left(p-6\right)
A p a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(p-6\right)\left(p+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) p-6 általános kifejezést a zárójelből.
p=6 p=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a p-6=0 és a p+2=0.
p^{2}-4p=12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4p.
p^{2}-4p-12=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 12.
p=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-12\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -12 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
p=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-12\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
p=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+48}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -12.
p=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{64}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 48.
p=\frac{-\left(-4\right)±8}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
p=\frac{4±8}{2}
-4 ellentettje 4.
p=\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{4±8}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
p=6
12 elosztása a következővel: 2.
p=-\frac{4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{4±8}{2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 4.
p=-2
-4 elosztása a következővel: 2.
p=6 p=-2
Megoldottuk az egyenletet.
p^{2}-4p=12
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4p.
p^{2}-4p+\left(-2\right)^{2}=12+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
p^{2}-4p+4=12+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
p^{2}-4p+4=16
Összeadjuk a következőket: 12 és 4.
\left(p-2\right)^{2}=16
Tényezőkre p^{2}-4p+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(p-2\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
p-2=4 p-2=-4
Egyszerűsítünk.
p=6 p=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}