Megoldás a(z) n változóra
n=\frac{\sqrt{29}-7}{2}\approx -0,807417596
n=\frac{-\sqrt{29}-7}{2}\approx -6,192582404
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
n^{2}+7n+5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\times 5}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) 5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-7±\sqrt{49-4\times 5}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
n=\frac{-7±\sqrt{49-20}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
n=\frac{-7±\sqrt{29}}{2}
Összeadjuk a következőket: 49 és -20.
n=\frac{\sqrt{29}-7}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-7±\sqrt{29}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és \sqrt{29}.
n=\frac{-\sqrt{29}-7}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-7±\sqrt{29}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{29} kivonása a következőből: -7.
n=\frac{\sqrt{29}-7}{2} n=\frac{-\sqrt{29}-7}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
n^{2}+7n+5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
n^{2}+7n+5-5=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
n^{2}+7n=-5
Ha kivonjuk a(z) 5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+7n+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}=-5+\left(\frac{7}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 7 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{7}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{7}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+7n+\frac{49}{4}=-5+\frac{49}{4}
A(z) \frac{7}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}+7n+\frac{49}{4}=\frac{29}{4}
Összeadjuk a következőket: -5 és \frac{49}{4}.
\left(n+\frac{7}{2}\right)^{2}=\frac{29}{4}
Tényezőkre n^{2}+7n+\frac{49}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+\frac{7}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{29}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+\frac{7}{2}=\frac{\sqrt{29}}{2} n+\frac{7}{2}=-\frac{\sqrt{29}}{2}
Egyszerűsítünk.
n=\frac{\sqrt{29}-7}{2} n=\frac{-\sqrt{29}-7}{2}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{7}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}