Megoldás a(z) n változóra
n=-4
n=0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
n\left(n+4\right)=0
Kiemeljük a következőt: n.
n=0 n=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n=0 és a n+4=0.
n^{2}+4n=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-4±\sqrt{4^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-4±4}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4^{2}.
n=\frac{0}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-4±4}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
n=0
0 elosztása a következővel: 2.
n=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-4±4}{2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -4.
n=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
n=0 n=-4
Megoldottuk az egyenletet.
n^{2}+4n=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
n^{2}+4n+2^{2}=2^{2}
Elosztjuk a(z) 4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 2. Ezután hozzáadjuk 2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+4n+4=4
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
\left(n+2\right)^{2}=4
Tényezőkre n^{2}+4n+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+2\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+2=2 n+2=-2
Egyszerűsítünk.
n=0 n=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}