Megoldás a(z) n változóra
n=-6
n=3
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
n^{2}+3n-12-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
n^{2}+3n-18=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -12 értéket. Az eredmény -18.
a+b=3 ab=-18
Az egyenlet megoldásához n^{2}+3n-18 a képlet használatával n^{2}+\left(a+b\right)n+ab=\left(n+a\right)\left(n+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,18 -2,9 -3,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -18.
-1+18=17 -2+9=7 -3+6=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(n-3\right)\left(n+6\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(n+a\right)\left(n+b\right) kifejezést.
n=3 n=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n-3=0 és a n+6=0.
n^{2}+3n-12-6=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
n^{2}+3n-18=0
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) -12 értéket. Az eredmény -18.
a+b=3 ab=1\left(-18\right)=-18
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk n^{2}+an+bn-18 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,18 -2,9 -3,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -18.
-1+18=17 -2+9=7 -3+6=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(n^{2}-3n\right)+\left(6n-18\right)
Átírjuk az értéket (n^{2}+3n-18) \left(n^{2}-3n\right)+\left(6n-18\right) alakban.
n\left(n-3\right)+6\left(n-3\right)
A n a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(n-3\right)\left(n+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) n-3 általános kifejezést a zárójelből.
n=3 n=-6
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n-3=0 és a n+6=0.
n^{2}+3n-12=6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n^{2}+3n-12-6=6-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
n^{2}+3n-12-6=0
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+3n-18=0
6 kivonása a következőből: -12.
n=\frac{-3±\sqrt{3^{2}-4\left(-18\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 3 értéket b-be és a(z) -18 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-3±\sqrt{9-4\left(-18\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
n=\frac{-3±\sqrt{9+72}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -18.
n=\frac{-3±\sqrt{81}}{2}
Összeadjuk a következőket: 9 és 72.
n=\frac{-3±9}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
n=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-3±9}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -3 és 9.
n=3
6 elosztása a következővel: 2.
n=-\frac{12}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-3±9}{2}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -3.
n=-6
-12 elosztása a következővel: 2.
n=3 n=-6
Megoldottuk az egyenletet.
n^{2}+3n-12=6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
n^{2}+3n-12-\left(-12\right)=6-\left(-12\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 12.
n^{2}+3n=6-\left(-12\right)
Ha kivonjuk a(z) -12 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+3n=18
-12 kivonása a következőből: 6.
n^{2}+3n+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=18+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+3n+\frac{9}{4}=18+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}+3n+\frac{9}{4}=\frac{81}{4}
Összeadjuk a következőket: 18 és \frac{9}{4}.
\left(n+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{81}{4}
Tényezőkre n^{2}+3n+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+\frac{3}{2}=\frac{9}{2} n+\frac{3}{2}=-\frac{9}{2}
Egyszerűsítünk.
n=3 n=-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}