Megoldás a(z) n változóra
n=-11
n=-9
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=20 ab=99
Az egyenlet megoldásához n^{2}+20n+99 a képlet használatával n^{2}+\left(a+b\right)n+ab=\left(n+a\right)\left(n+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,99 3,33 9,11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 99.
1+99=100 3+33=36 9+11=20
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=9 b=11
A megoldás az a pár, amelynek összege 20.
\left(n+9\right)\left(n+11\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(n+a\right)\left(n+b\right) kifejezést.
n=-9 n=-11
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n+9=0 és a n+11=0.
a+b=20 ab=1\times 99=99
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk n^{2}+an+bn+99 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,99 3,33 9,11
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 99.
1+99=100 3+33=36 9+11=20
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=9 b=11
A megoldás az a pár, amelynek összege 20.
\left(n^{2}+9n\right)+\left(11n+99\right)
Átírjuk az értéket (n^{2}+20n+99) \left(n^{2}+9n\right)+\left(11n+99\right) alakban.
n\left(n+9\right)+11\left(n+9\right)
A n a második csoportban lévő első és 11 faktort.
\left(n+9\right)\left(n+11\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) n+9 általános kifejezést a zárójelből.
n=-9 n=-11
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n+9=0 és a n+11=0.
n^{2}+20n+99=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\times 99}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) 99 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-20±\sqrt{400-4\times 99}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
n=\frac{-20±\sqrt{400-396}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 99.
n=\frac{-20±\sqrt{4}}{2}
Összeadjuk a következőket: 400 és -396.
n=\frac{-20±2}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
n=-\frac{18}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-20±2}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 2.
n=-9
-18 elosztása a következővel: 2.
n=-\frac{22}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-20±2}{2}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: -20.
n=-11
-22 elosztása a következővel: 2.
n=-9 n=-11
Megoldottuk az egyenletet.
n^{2}+20n+99=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
n^{2}+20n+99-99=-99
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 99.
n^{2}+20n=-99
Ha kivonjuk a(z) 99 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+20n+10^{2}=-99+10^{2}
Elosztjuk a(z) 20 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 10. Ezután hozzáadjuk 10 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+20n+100=-99+100
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
n^{2}+20n+100=1
Összeadjuk a következőket: -99 és 100.
\left(n+10\right)^{2}=1
Tényezőkre n^{2}+20n+100. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+10\right)^{2}}=\sqrt{1}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+10=1 n+10=-1
Egyszerűsítünk.
n=-9 n=-11
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 10.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}