Megoldás a(z) n változóra
n=2\sqrt{2}-1\approx 1,828427125
n=-2\sqrt{2}-1\approx -3,828427125
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
n^{2}+2n-1=6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n^{2}+2n-1-6=6-6
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 6.
n^{2}+2n-1-6=0
Ha kivonjuk a(z) 6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+2n-7=0
6 kivonása a következőből: -1.
n=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-7\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -7 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-7\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
n=\frac{-2±\sqrt{4+28}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -7.
n=\frac{-2±\sqrt{32}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 28.
n=\frac{-2±4\sqrt{2}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 32.
n=\frac{4\sqrt{2}-2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-2±4\sqrt{2}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 4\sqrt{2}.
n=2\sqrt{2}-1
4\sqrt{2}-2 elosztása a következővel: 2.
n=\frac{-4\sqrt{2}-2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-2±4\sqrt{2}}{2}). ± előjele negatív. 4\sqrt{2} kivonása a következőből: -2.
n=-2\sqrt{2}-1
-2-4\sqrt{2} elosztása a következővel: 2.
n=2\sqrt{2}-1 n=-2\sqrt{2}-1
Megoldottuk az egyenletet.
n^{2}+2n-1=6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
n^{2}+2n-1-\left(-1\right)=6-\left(-1\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
n^{2}+2n=6-\left(-1\right)
Ha kivonjuk a(z) -1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+2n=7
-1 kivonása a következőből: 6.
n^{2}+2n+1^{2}=7+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+2n+1=7+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
n^{2}+2n+1=8
Összeadjuk a következőket: 7 és 1.
\left(n+1\right)^{2}=8
Tényezőkre n^{2}+2n+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+1\right)^{2}}=\sqrt{8}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+1=2\sqrt{2} n+1=-2\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
n=2\sqrt{2}-1 n=-2\sqrt{2}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}