Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) n változóra
Tick mark Image

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=10 ab=-39
Az egyenlet megoldásához n^{2}+10n-39 a képlet használatával n^{2}+\left(a+b\right)n+ab=\left(n+a\right)\left(n+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,39 -3,13
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -39.
-1+39=38 -3+13=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=13
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(n-3\right)\left(n+13\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(n+a\right)\left(n+b\right) kifejezést.
n=3 n=-13
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n-3=0 és a n+13=0.
a+b=10 ab=1\left(-39\right)=-39
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk n^{2}+an+bn-39 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,39 -3,13
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -39.
-1+39=38 -3+13=10
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=13
A megoldás az a pár, amelynek összege 10.
\left(n^{2}-3n\right)+\left(13n-39\right)
Átírjuk az értéket (n^{2}+10n-39) \left(n^{2}-3n\right)+\left(13n-39\right) alakban.
n\left(n-3\right)+13\left(n-3\right)
A n a második csoportban lévő első és 13 faktort.
\left(n-3\right)\left(n+13\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) n-3 általános kifejezést a zárójelből.
n=3 n=-13
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a n-3=0 és a n+13=0.
n^{2}+10n-39=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
n=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\left(-39\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 10 értéket b-be és a(z) -39 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-10±\sqrt{100-4\left(-39\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
n=\frac{-10±\sqrt{100+156}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -39.
n=\frac{-10±\sqrt{256}}{2}
Összeadjuk a következőket: 100 és 156.
n=\frac{-10±16}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
n=\frac{6}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-10±16}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 16.
n=3
6 elosztása a következővel: 2.
n=-\frac{26}{2}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{-10±16}{2}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: -10.
n=-13
-26 elosztása a következővel: 2.
n=3 n=-13
Megoldottuk az egyenletet.
n^{2}+10n-39=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
n^{2}+10n-39-\left(-39\right)=-\left(-39\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 39.
n^{2}+10n=-\left(-39\right)
Ha kivonjuk a(z) -39 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
n^{2}+10n=39
-39 kivonása a következőből: 0.
n^{2}+10n+5^{2}=39+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}+10n+25=39+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
n^{2}+10n+25=64
Összeadjuk a következőket: 39 és 25.
\left(n+5\right)^{2}=64
Tényezőkre n^{2}+10n+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n+5\right)^{2}}=\sqrt{64}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n+5=8 n+5=-8
Egyszerűsítünk.
n=3 n=-13
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.