Megoldás a(z) m változóra
m=-1
m=\frac{1}{2}=0,5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
m+2m^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
2m^{2}+m-1=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=1 ab=2\left(-1\right)=-2
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 2m^{2}+am+bm-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=2
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(2m^{2}-m\right)+\left(2m-1\right)
Átírjuk az értéket (2m^{2}+m-1) \left(2m^{2}-m\right)+\left(2m-1\right) alakban.
m\left(2m-1\right)+2m-1
Emelje ki a(z) m elemet a(z) 2m^{2}-m kifejezésből.
\left(2m-1\right)\left(m+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2m-1 általános kifejezést a zárójelből.
m=\frac{1}{2} m=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2m-1=0 és a m+1=0.
2m^{2}+m=1
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
2m^{2}+m-1=1-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
2m^{2}+m-1=0
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
m=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 2\left(-1\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
m=\frac{-1±\sqrt{1-8\left(-1\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
m=\frac{-1±\sqrt{1+8}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -1.
m=\frac{-1±\sqrt{9}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 1 és 8.
m=\frac{-1±3}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
m=\frac{-1±3}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
m=\frac{2}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-1±3}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 3.
m=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{2}{4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
m=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{-1±3}{4}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -1.
m=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
m=\frac{1}{2} m=-1
Megoldottuk az egyenletet.
2m^{2}+m=1
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{2m^{2}+m}{2}=\frac{1}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
m^{2}+\frac{1}{2}m=\frac{1}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
m^{2}+\frac{1}{2}m+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}+\frac{1}{2}m+\frac{1}{16}=\frac{1}{2}+\frac{1}{16}
A(z) \frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
m^{2}+\frac{1}{2}m+\frac{1}{16}=\frac{9}{16}
\frac{1}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(m+\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre m^{2}+\frac{1}{2}m+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m+\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m+\frac{1}{4}=\frac{3}{4} m+\frac{1}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
m=\frac{1}{2} m=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}