Megoldás a(z) m változóra
m=\sqrt{3}+2\approx 3,732050808
m=2-\sqrt{3}\approx 0,267949192
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
mm+1=4m
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: m.
m^{2}+1=4m
Összeszorozzuk a következőket: m és m. Az eredmény m^{2}.
m^{2}+1-4m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4m.
m^{2}-4m+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
m=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
m=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
m=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{12}}{2}
Összeadjuk a következőket: 16 és -4.
m=\frac{-\left(-4\right)±2\sqrt{3}}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 12.
m=\frac{4±2\sqrt{3}}{2}
-4 ellentettje 4.
m=\frac{2\sqrt{3}+4}{2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{4±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2\sqrt{3}.
m=\sqrt{3}+2
4+2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
m=\frac{4-2\sqrt{3}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (m=\frac{4±2\sqrt{3}}{2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{3} kivonása a következőből: 4.
m=2-\sqrt{3}
4-2\sqrt{3} elosztása a következővel: 2.
m=\sqrt{3}+2 m=2-\sqrt{3}
Megoldottuk az egyenletet.
mm+1=4m
A változó (m) értéke nem lehet 0, mert nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk a következővel: m.
m^{2}+1=4m
Összeszorozzuk a következőket: m és m. Az eredmény m^{2}.
m^{2}+1-4m=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4m.
m^{2}-4m=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
m^{2}-4m+\left(-2\right)^{2}=-1+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
m^{2}-4m+4=-1+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
m^{2}-4m+4=3
Összeadjuk a következőket: -1 és 4.
\left(m-2\right)^{2}=3
Tényezőkre m^{2}-4m+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(m-2\right)^{2}}=\sqrt{3}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
m-2=\sqrt{3} m-2=-\sqrt{3}
Egyszerűsítünk.
m=\sqrt{3}+2 m=2-\sqrt{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}