Megoldás a(z) k változóra
k=-7
k=5
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
k^{2}+2k=35
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2k.
k^{2}+2k-35=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 35.
a+b=2 ab=-35
Az egyenlet megoldásához k^{2}+2k-35 a képlet használatával k^{2}+\left(a+b\right)k+ab=\left(k+a\right)\left(k+b\right). A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,35 -5,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -35.
-1+35=34 -5+7=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(k-5\right)\left(k+7\right)
Az eredményül kapott értékeket használva átírjuk a tényezőkre bontott \left(k+a\right)\left(k+b\right) kifejezést.
k=5 k=-7
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a k-5=0 és a k+7=0.
k^{2}+2k=35
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2k.
k^{2}+2k-35=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 35.
a+b=2 ab=1\left(-35\right)=-35
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk k^{2}+ak+bk-35 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,35 -5,7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -35.
-1+35=34 -5+7=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=7
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(k^{2}-5k\right)+\left(7k-35\right)
Átírjuk az értéket (k^{2}+2k-35) \left(k^{2}-5k\right)+\left(7k-35\right) alakban.
k\left(k-5\right)+7\left(k-5\right)
A k a második csoportban lévő első és 7 faktort.
\left(k-5\right)\left(k+7\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) k-5 általános kifejezést a zárójelből.
k=5 k=-7
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a k-5=0 és a k+7=0.
k^{2}+2k=35
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2k.
k^{2}+2k-35=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 35.
k=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-35\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -35 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
k=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-35\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
k=\frac{-2±\sqrt{4+140}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -35.
k=\frac{-2±\sqrt{144}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és 140.
k=\frac{-2±12}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
k=\frac{10}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-2±12}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 12.
k=5
10 elosztása a következővel: 2.
k=-\frac{14}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-2±12}{2}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -2.
k=-7
-14 elosztása a következővel: 2.
k=5 k=-7
Megoldottuk az egyenletet.
k^{2}+2k=35
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2k.
k^{2}+2k+1^{2}=35+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
k^{2}+2k+1=35+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
k^{2}+2k+1=36
Összeadjuk a következőket: 35 és 1.
\left(k+1\right)^{2}=36
Tényezőkre k^{2}+2k+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(k+1\right)^{2}}=\sqrt{36}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
k+1=6 k+1=-6
Egyszerűsítünk.
k=5 k=-7
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}