Szorzattá alakítás
\left(k+1\right)\left(k+4\right)
Kiértékelés
\left(k+1\right)\left(k+4\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=1\times 4=4
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk k^{2}+ak+bk+4 alakúvá. a és b megkereséséhez állítson be egy rendszert a megoldáshoz.
1,4 2,2
Mivel ab pozitív, a és a b ugyanaz a jele. Mivel a+b pozitív, a és a b pozitívak. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
1+4=5 2+2=4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=1 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(k^{2}+k\right)+\left(4k+4\right)
Átírjuk az értéket (k^{2}+5k+4) \left(k^{2}+k\right)+\left(4k+4\right) alakban.
k\left(k+1\right)+4\left(k+1\right)
Kiemeljük a(z) k tényezőt az első, a(z) 4 tényezőt pedig a második csoportban.
\left(k+1\right)\left(k+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) k+1 általános kifejezést a zárójelből.
k^{2}+5k+4=0
Egy másodfokú polinom az ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right) átalakítással bontható tényezőkre, ahol x_{1} és x_{2} a másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása.
k=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\times 4}}{2}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
k=\frac{-5±\sqrt{25-4\times 4}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
k=\frac{-5±\sqrt{25-16}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
k=\frac{-5±\sqrt{9}}{2}
Összeadjuk a következőket: 25 és -16.
k=\frac{-5±3}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
k=-\frac{2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-5±3}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 3.
k=-1
-2 elosztása a következővel: 2.
k=-\frac{8}{2}
Megoldjuk az egyenletet (k=\frac{-5±3}{2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -5.
k=-4
-8 elosztása a következővel: 2.
k^{2}+5k+4=\left(k-\left(-1\right)\right)\left(k-\left(-4\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x_{1} helyére, a(z) -4 értéket pedig x_{2} helyére.
k^{2}+5k+4=\left(k+1\right)\left(k+4\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}