Szorzattá alakítás
10\left(1-p\right)\left(6p+1\right)
Kiértékelés
10+50p-60p^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
10\left(-6p^{2}+5p+1\right)
Kiemeljük a következőt: 10.
a+b=5 ab=-6=-6
Vegyük a következőt: -6p^{2}+5p+1. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -6p^{2}+ap+bp+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(-6p^{2}+6p\right)+\left(-p+1\right)
Átírjuk az értéket (-6p^{2}+5p+1) \left(-6p^{2}+6p\right)+\left(-p+1\right) alakban.
6p\left(-p+1\right)-p+1
Emelje ki a(z) 6p elemet a(z) -6p^{2}+6p kifejezésből.
\left(-p+1\right)\left(6p+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -p+1 általános kifejezést a zárójelből.
10\left(-p+1\right)\left(6p+1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-60p^{2}+50p+10=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
p=\frac{-50±\sqrt{50^{2}-4\left(-60\right)\times 10}}{2\left(-60\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
p=\frac{-50±\sqrt{2500-4\left(-60\right)\times 10}}{2\left(-60\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 50.
p=\frac{-50±\sqrt{2500+240\times 10}}{2\left(-60\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -60.
p=\frac{-50±\sqrt{2500+2400}}{2\left(-60\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 240 és 10.
p=\frac{-50±\sqrt{4900}}{2\left(-60\right)}
Összeadjuk a következőket: 2500 és 2400.
p=\frac{-50±70}{2\left(-60\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4900.
p=\frac{-50±70}{-120}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -60.
p=\frac{20}{-120}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-50±70}{-120}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -50 és 70.
p=-\frac{1}{6}
A törtet (\frac{20}{-120}) leegyszerűsítjük 20 kivonásával és kiejtésével.
p=-\frac{120}{-120}
Megoldjuk az egyenletet (p=\frac{-50±70}{-120}). ± előjele negatív. 70 kivonása a következőből: -50.
p=1
-120 elosztása a következővel: -120.
-60p^{2}+50p+10=-60\left(p-\left(-\frac{1}{6}\right)\right)\left(p-1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{6} értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
-60p^{2}+50p+10=-60\left(p+\frac{1}{6}\right)\left(p-1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-60p^{2}+50p+10=-60\times \frac{-6p-1}{-6}\left(p-1\right)
\frac{1}{6} és p összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-60p^{2}+50p+10=10\left(-6p-1\right)\left(p-1\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: -60 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}