Megoldás a(z) g változóra
g=0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
g^{2}=-16+16
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
g^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 16. Az eredmény 0.
g=0 g=0
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
g=0
Megoldottuk az egyenletet. Azonosak a megoldások.
g^{2}-16+16=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 16.
g^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -16 és 16. Az eredmény 0.
g=\frac{0±\sqrt{0^{2}}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
g=\frac{0±0}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0^{2}.
g=0
0 elosztása a következővel: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}