Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

2\left(3x-x^{2}+10\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
-x^{2}+3x+10
Vegyük a következőt: 3x-x^{2}+10. Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=3 ab=-10=-10
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,10 -2,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
-1+10=9 -2+5=3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 3.
\left(-x^{2}+5x\right)+\left(-2x+10\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+3x+10) \left(-x^{2}+5x\right)+\left(-2x+10\right) alakban.
-x\left(x-5\right)-2\left(x-5\right)
A -x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-5\right)\left(-x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(x-5\right)\left(-x-2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-2x^{2}+6x+20=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-2\right)\times 20}}{2\left(-2\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-2\right)\times 20}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+8\times 20}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{-6±\sqrt{36+160}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 8 és 20.
x=\frac{-6±\sqrt{196}}{2\left(-2\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 160.
x=\frac{-6±14}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 196.
x=\frac{-6±14}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=\frac{8}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±14}{-4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 14.
x=-2
8 elosztása a következővel: -4.
x=-\frac{20}{-4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±14}{-4}). ± előjele negatív. 14 kivonása a következőből: -6.
x=5
-20 elosztása a következővel: -4.
-2x^{2}+6x+20=-2\left(x-\left(-2\right)\right)\left(x-5\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) 5 értéket pedig x_{2} helyére.
-2x^{2}+6x+20=-2\left(x+2\right)\left(x-5\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.