Szorzattá alakítás
5\left(x-1\right)\left(x+3\right)
Kiértékelés
5\left(x-1\right)\left(x+3\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
5\left(x^{2}+2x-3\right)
Kiemeljük a következőt: 5.
a+b=2 ab=1\left(-3\right)=-3
Vegyük a következőt: x^{2}+2x-3. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-x\right)+\left(3x-3\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}+2x-3) \left(x^{2}-x\right)+\left(3x-3\right) alakban.
x\left(x-1\right)+3\left(x-1\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x-1\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
5\left(x-1\right)\left(x+3\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
5x^{2}+10x-15=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-10±\sqrt{10^{2}-4\times 5\left(-15\right)}}{2\times 5}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-10±\sqrt{100-4\times 5\left(-15\right)}}{2\times 5}
Négyzetre emeljük a következőt: 10.
x=\frac{-10±\sqrt{100-20\left(-15\right)}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 5.
x=\frac{-10±\sqrt{100+300}}{2\times 5}
Összeszorozzuk a következőket: -20 és -15.
x=\frac{-10±\sqrt{400}}{2\times 5}
Összeadjuk a következőket: 100 és 300.
x=\frac{-10±20}{2\times 5}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 400.
x=\frac{-10±20}{10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 5.
x=\frac{10}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±20}{10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -10 és 20.
x=1
10 elosztása a következővel: 10.
x=-\frac{30}{10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-10±20}{10}). ± előjele negatív. 20 kivonása a következőből: -10.
x=-3
-30 elosztása a következővel: 10.
5x^{2}+10x-15=5\left(x-1\right)\left(x-\left(-3\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 1 értéket x_{1} helyére, a(z) -3 értéket pedig x_{2} helyére.
5x^{2}+10x-15=5\left(x-1\right)\left(x+3\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}